A jelenlegi nehéz piaci helyzet tavaly év végén alakult ki Európában a nyers tej túltermelése és az ebből fakadó drasztikus áresés miatt. A magyar tejpiac emiatt rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe került, hiszen naponta mintegy 40-45 kamionnyi, azaz nagyjából egymillió kilogramm nyers tej hagyja el az országot. Ezt a hatalmas mennyiséget a kontinensen felhalmozódott felesleg miatt csak rendkívül nyomott áron tudják külföldön értékesíteni. Eközben a hazai boltok polcait elárasztják az olcsó külföldi késztermékek.

Súlyos fordulat a magyar tejiparban: kemény, ami a hazai óriáscégekkel történt

A 2025-ös pénzügyi adatok alapján komoly átrendeződés látszik a magyar tejiparban.

A vaj és a joghurt esetében a kínálat 60-70 százaléka importból származik, és a sajtoknál is folyamatosan romlik a hazai áruk aránya. Elméletben a magyar tejágazat képes lenne a teljes lakosság ellátására, ha a megtermelt nyers tej itthon maradna, ehhez azonban jelentős kapacitásfejlesztésre lenne szükség a feldolgozóiparban.

A magyar vásárlók fokozott árérzékenysége megnehezíti a hazai termelők dolgát az olcsó importtal szemben. Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint célzott marketinggel kellene megértetni a fogyasztókkal a helyben termelt és feldolgozott élelmiszerek fontosságát. A szakmai szervezet célja nem a piac lezárása a különlegesebb külföldi termékek elől, hanem az, hogy legalább az alapvető tejtermékek, mint például a tej, a túró, a trappista sajt vagy a tejföl esetében minél nagyobb arányban magyar áru kerüljön a kosarakba.

Rossz hírt kapott rengeteg magyar: ezt csak az élelmesek úszhatják meg

Az Élő Környezetért Felelős Minisztériumtól május 29-én új tájékoztatás érkezett a vendéglátó egységekben keletkező használt sütőolaj besorolásával kapcsolatban.

Rövid távon a közétkeztetés jelenthetne stabil felvevőpiacot a magyar tejiparnak, ez ugyanis segíthetne levezetni a feldolgozóknál felhalmozódó felesleget. Jelenleg ezt a szegmenst főként nagykereskedők látják el, akik költséghatékonysági okokból többnyire olcsó importot szereznek be. A szakember szerint a részben közpénzből fenntartott közétkeztetésben sokkal nagyobb teret kellene kapniuk a hazai termékeknek, emellett a kormánynak új életet kellene lehelnie az egykor sikeres iskolatej-programba is.

Bár a nem uniós balkáni országok részéről láthatók adminisztratív próbálkozások a beáramló áruk korlátozására, a helyzet globális megoldása még várat magára. Amíg a legjelentősebb európai tejtermelő régiók, elsősorban Németország, Lengyelország és Északnyugat-Európa nem fogják vissza a termelési tempójukat, a piacot sújtó válság várhatóan nem fog megszűnni.