A tejágazat tartós piaci feszültségei, az árvolatilitás és a tömegtermelés korlátai egyre inkább előtérbe helyezik azokat az irányokat, amelyek minőségi, biológiai vagy funkcionális többlet értéket kínálnak a fogyasztók számára. Ilyen lehetséges kitörési pont az ún. A2 típusú tej előállítása, amely nem technológiai beavatkozással, hanem célzott genetikai szelekcióval érhető el, és megfelelő piaci pozicionálás mellett hozzájárulhat a termelők jövedelmezőségének javításához.

Mitől különleges?

A tehéntej fehérjetartalmának mintegy 80%-át a kazeinek adják, ezen belül kiemelt jelentőségű a béta-kazein és a kappa-kazein. Míg a kappa-kazein elsősorban a sajtgyártási tulajdonságokat - alvadási időt, sajthozamot, textúrát - befolyásolja, addig a béta-kazein esetében táplálkozás-élettani szempontból releváns genetikai variánsokról beszélhetünk. A béta-kazeinnek két leggyakoribb formája az A1 és az A2. A hagyományos tejben ezek általában együttesen fordulnak elő, míg az A2 tej kizárólag A2 típusú béta-kazeint tartalmaz.

Az A2 tej olyan tehéntejből származik, amelyet kizárólag A2A2 genotípusú tehenek termelnek. Ez azt jelenti, hogy a tej csak A2 típusú béta-kazeint tartalmaz, az A1 béta-kazein teljes mértékben hiányzik belőle. Fontos hangsúlyozni, hogy az A2 tej nem laktózmentes: laktóztartalma megegyezik a hagyományos tejével. Előnye nem allergológiai eredetű, hanem emésztés-élettani jellegű.

Az A2 tej az evolúciós szempontból ősibb tejtípushoz áll közelebb. A modern európai szarvasmarha-populációkban elterjedt A1 béta-kazein egy későbbi genetikai mutáció eredménye. Az A1 béta-kazein emésztése során egy bioaktív peptid, a β-kazomorfi n-7 (BCM-7) szabadulhat fel, amely egyes, érzékenyebb fogyasztóknál puffadást, hasi diszkomfortot és emésztési kellemetlenségeket okozhat. Az A2 béta-kazein lebontásakor ez a peptid nem keletkezik, ami biológiai magyarázatot ad arra, hogy sokan miért tapasztalnak jobb toleranciát az A2 tej fogyasztásakor.

Hogyan lehet előállítani?

Az A2 tej előállítása nem technológiai trükk, hanem következetes genetikai szelekció eredménye. A kiindulópont az állomány genetikai státuszának ismerete, amely megállapítható a tej fenotípusos vizsgálatával - laboratóriumi vagy gyorstesztekkel -, illetve a genotípus szintjén, egyedi genotipizálással. Hazai szinten ebben kiemelt szerepet játszik a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete által működtetett HUNGENOM program, amely biológiai minták (szőr) elemzéséből teljeskörű, egyedi genomikai tenyészérték-profilt határoz meg. A vizsgálat nem csak termelési és funkcionális tulajdonságokra terjed ki, hanem közel 19 recesszív genetikai kondíciót, valamint a tejfehérje- és cukorszerkezetét befolyásoló géneket is elemzi, beleértve az A1/A2 béta-kazein és a kappa-kazein genotípusokat.

A genetikai vizsgálat egyszeri, élettartamra szóló, és rendkívül alacsony költséggel (2500 forint) érhető el a tagok számára, objektív alapot adva az A2 irányú tenyésztési döntésekhez. A vizsgálatok költségeit a nemzeti költségvetés a tenyésztésszervezési feladatok támogatása jogcímen segíti.