A Brit Szarvasmarha-nyilvántartó Hivatal (BCMS) adatai alapján a tejelő tehenektől született borjak száma tavaly 0,4%-kal emelkedett, és a 2026-os év első negyedéves számai is viszonylagos stabilitást jeleznek. Ezt a növekedést ugyanakkor szinte kizárólag a húshasznú fajtákkal keresztezett borjak adták. A tejelő tehenektől tavaly regisztrált borjak 60%-ának már húshasznú bika volt az apja, miközben csupán a születések 32%-át tették ki a jövőbeli tejelőállomány utánpótlást biztosító üszőborjak.
A tejelő fajtájú bikáktól származó üszők száma 2021 óta folyamatosan csökken. Ez a mutató 2025-ben újabb 3,1%-kal esett vissza, és a 463 373 egyedből álló állomány a nyilvántartás kezdete óta mért legalacsonyabb szintet jelenti. Emiatt a Mezőgazdasági és Kertészeti Fejlesztési Tanács (AHDB) kétségesnek látja, hogy rendelkezésre áll-e majd a tejtermelés fenntartásához szükséges utánpótlás. Az elemzés rávilágít arra, hogy a tavalyi rekordmagas brit tejtermelést a tehenenkénti átlaghozam növekedése biztosította, miközben a teljes tejhasznú állomány létszáma tovább zsugorodott, és a tehenek száma 2%-kal mérséklődött.
Az AHDB elemzése szerint a 2020-as évek elején látott állománybővülést részben a szexált szaporítóanyag használatával kapcsolatos kezdeti óvatosság, valamint az ebből adódó túltermékenyítés hajtotta. Az akkor született állatok most lépnek a negyedik laktációjukba, ami az a szakasz, amikor a tehenek selejtezési aránya jellemzően megemelkedik. Mivel az áprilisi adatok alapján kizárólag a 4-6 éves korcsoportban látható éves növekedés, ezen korosztály kiesésével a brit tejelőállomány várhatóan még tovább zsugorodik majd.
A magas vágómarhaárak továbbra is arra ösztönzik a gazdákat, hogy a tejelőüsző-utánpótlás nevelése helyett a húshasznú termékenyítést részesítsék előnyben. A javuló genetikai háttér, az integrált beszállítói láncok, valamint a népszerű keresztezések, például az Angus iránti folyamatos fogyasztói kereslet jelentősen javították a húságazat jövedelmezőségét. A jelenlegi, literenként 34 penny körüli átlagos tejár mellett a tehenészetek egyre inkább a hústípusú borjak nevelése felé fordulnak, és bár a vágóárak némileg korrigáltak, a profitábilis borjú- és növendékpiac továbbra is fenntartja a húshasznú termékenyítés iránti elkötelezettséget.
Az AHDB ugyanakkor kiemeli, hogy a gazdák egy része továbbra is elkötelezett a hosszú távú állományfejlesztés mellett, ezt mutatja a genomvizsgálati és genotípus-értékelési szolgáltatások növekvő igénybevétele is, amely a termelékenység növelését és a környezeti terhelés mérséklését célozza. A szervezet előrejelzése szerint rövid távon szinte biztosan hiány mutatkozik majd a tejelő üszőkből, de hosszabb távon a bővülő globális tejkereslet és a magasabb átvételi árakkal kapcsolatos várakozások 2027-re ismét élénkíthetik az ágazat beruházási kedvét.
Ez a folyamat nem korlátozódik az Egyesült Királyságra. Az Egyesült Államokban a bővülő sajtgyártási kapacitások jelentősen növelik a tej iránti keresletet, miközben a magas marhaárak miatt ott is a húshasznú borjak nevelése került előtérbe, aminek következtében a tejelő növendékek ára történelmi csúcsra emelkedett. Az Európai Unióban eközben a szigorú környezetvédelmi szabályozás és a szakpolitikai intézkedések kényszerítik ki a tejelőállomány csökkentését, ami a termelési volumen megőrzése érdekében egyre inkább a hatékonyság javítására irányítja a figyelmet.
