Az alábbi ábrán 2024 augusztusának és szeptemberének napi minimum és maximum hőmérsékletei láthatóak, a kék oszlopok pedig a napi hőmérséklet-ingadozást jelölik. Jól látható, hogy augusztusban erősen hőstresszes időszak volt, azonban a napi hőmérséklet-ingadozások és a hőmérséklet-változások egyik napról a következőre jóval kiegyenlítettebbek, mint szeptember hónapban.
A sertéstartásban tapasztalható emésztőszervi problémák és viselkedési rendellenességek hátterében nem minden esetben a tartósan magas hőmérséklet áll, hanem gyakran épp ez a jelentős napi hőmérséklet-ingadozás.
Míg a nyári időszakban az állatok fokozatosan alkalmazkodnak a tartós meleghez, addig az augusztus végi és szeptemberi időszakra jellemző, akár 15-20 °C-os napi hőmérséklet-különbségek folyamatos alkalmazkodásra kényszerítik a szervezetet. A sertéseknek ilyenkor rövid időn belül kell váltaniuk a hőtermelést fokozó és a hőleadást elősegítő élettani folyamatok között, ami jelentős anyagcsere- és hormonális terhelést okoz. A nappali hőstressz következtében csökken a takarmányfelvétel, míg a hűvösebb esti és hajnali órákban gyakran kompenzációs túlevés figyelhető meg, különösen a magas növekedési potenciállal rendelkező genetikák esetében. Így a kiegyenlítetlen takarmányfelvétel fokozza a gyomor- és bélrendszer terhelését egy olyan időszakban, amikor a hőstressz miatt a bélintegritás már eleve károsodhatott.
A hőmérséklet-ingadozás tehát nemcsak a komfortérzet romlásán keresztül jelent problémát, hanem hozzájárulhat a bélbarrier sérüléséhez, az endotoxinok fokozott felszívódásához, valamint az agresszív viselkedés és az enterális eredetű elhullások gyakoribb előfordulásához is.
A nappali hőstressz során az állatok komfortérzete romlik, emelkedik a stresszhormonok, elsősorban a kortizol szintje, ami fokozott ingerlékenységhez és csökkent stressztűrő képességhez vezet. A sertések ilyenkor kevesebb időt töltenek pihenéssel, gyakrabban változtatják helyzetüket, és érzékenyebben reagálnak a csoporttársaik által kiváltott ingerekre, ami növeli a rangsorbeli konfliktusok kialakulásának esélyét. Tovább rontja a helyzetet az etető- és itatóhelyekhez való hozzáférhetőség, hiszen az állatok takarmányfelvétele az éjszakai órákra torlódik, tehát kevesebb idő áll rendelkezésre az etetők körül sertésenként.
A fentebb említett két probléma, azaz az enterális eredetű elhullások és az esetenként fellépő agresszív viselkedési formák egész évben időszakosan jelen vannak, azonban a szeptemberi megjelenésük mindenki által tapasztalható. Éppen ezért lehet rá készülni. A sertésfarm menedzsmentje, tartástechnológiai, állategészségügyi felülvizsgálata mellett szeretnék ehhez két takarmányozási megoldást is bemutatni.
Az enterális anomáliák javításának egyik lehetősége a bélflóra helyreállítása és az immunrendszer erősítése. A fermentációs eredetű posztbiotikumok, például a Saccharomyces cerevisiae alapú termékünk több vizsgálat szerint hozzájárulhatnak az emésztőrendszer egészségének, a mikrobiális egyensúlynak és az immunfunkciók stabilitásának fenntartásához, ami különösen értékes lehet az átmeneti időszakok fokozott stresszterhelése alatt.
A fentebb említett agresszió, mint plusz stressz faktor, fokozza az enterális kórképeket, így fontos ezzel is foglalkozni. Ezen problémára kifejlesztett termékünk egy olyan növényi hatóanyagokat tartalmazó takarmányozási megoldás, amely mérsékli a sertések agresszív viselkedését, ezáltal csökkenhetnek az ebből eredő porblémák megjelenései is. Alkalmazása különösen azokban az időszakokban lehet előnyös, amikor a hőmérsékleti ingadozás, a csoportosítás vagy egyéb stresszorok fokozzák az agresszió, a farokrágás és a versengés kockázatát.
A publikációban szereplő állítások és vélemények kizárólag a szerző(k) saját álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg a szerkesztőség, illetve az Agrárszektort is kiadó NET Média Zrt. hivatalos álláspontjával.
