Figyelembe kell venni ugyanakkor azt is, hogy az erdő nem korlátlanul használható szabadidős terület. Egyszerre élőhely, gazdálkodási tér, természetvédelmi érték és közjóléti helyszín. Területén vadon élő állatok táplálkoznak, pihennek, szaporodnak és nevelik utódaikat, miközben erdészeti, vadgazdálkodási vagy természetvédelmi munka is folyhat. Ugyanazon az útvonalon gyalogosokkal, futókkal, kerékpárosokkal, lovasokkal és munkagépekkel is találkozhatunk. A biztonságos együttéléshez ezért valamennyi látogatónak alkalmazkodnia kell a környezet adottságaihoz és a többi erdőhasználóhoz.

A kutya jelenléte önmagában nem jelent problémát, ellenőrizetlen mozgása azonban rövid idő alatt veszélyes helyzetet teremthet. A vadon élő állatok a kutyát – annak méretétől, fajtájától és szándékától függetlenül – ragadozóként vagy fenyegetésként érzékelhetik. Egyetlen váratlan kitörés is hajszát indíthat el, balesetet okozhat, vagy megzavarhatja az állatok pihenését és utódnevelését. A póráz ezért nem pusztán korlátozó eszköz: a kutya, a vadállomány és a többi látogató biztonságát egyaránt szolgálja.

A felelős erdei kutyasétáltatás feltétele, hogy a gazda már indulás előtt tisztában legyen a területre vonatkozó szabályokkal, felismerje a lehetséges kockázatokat, és olyan felszerelést válasszon, amellyel váratlan helyzetben is képes megfogni kutyáját. A következőkben áttekintjük a legfontosabb jogszabályi előírásokat, a vadon élő állatok zavarásának következményeit, valamint azokat a gyakorlati szempontokat, amelyek betartásával az erdei séta minden érintett számára biztonságosabbá válhat. A szabálysértési törvény 193. §-a szerint szabálysértést követ el, aki a felügyelete alatt álló kutyát természeti vagy védett természeti területen, illetve vadászterületen póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja. A jogszabály kivételként a vadászkutyát és a triflakereső kutyát nevesíti, de csak rendeltetésének megfelelő alkalmazás esetén. Mivel a külterületi erdők jelentős része vadászterületnek vagy természeti területnek minősül, a gyakorlatban az erdei kutyasétáltatás során főszabályként póráz használatával kell számolni. A kedvtelésből tartott állatok tartásáról szóló kormányrendelet 17. §-a azt is előírja, hogy belterületi közterületen - a kutyafuttatásra kijelölt terület kivételével - az ebet pórázon kell vezetni. Közterületen csak olyan személy vezetheti a kutyát, aki képes annak irányítására, kezelésére és féken tartására.

Az országos szabályok mellett mindig figyelembe kell venni a terület kezelőjének előírásait, a helyi rendelkezéseket, a kihelyezett táblákat és az időszakos erdőlátogatási korlátozásokat. Ilyen korlátozás elrendelhető például erdészeti munkák, vadászat, fokozott tűzveszély vagy természetvédelmi ok miatt.

A biztos behívás nem helyettesíti a pórázt

A póráz használata nem csupán jogszabályi kötelezettség. A vad szaga, hangja vagy hirtelen mozgása egy jól nevelt, más környezetben megbízhatóan visszahívható kutyából is kiválthatja az üldözési ösztönt. Ilyenkor előfordulhat, hogy az állat a megszokott vezényszóra sem reagál. Nyugodtabb, áttekinthető területen hosszú vezetőszár is használható, ha azzal a kutya ténylegesen és folyamatosan ellenőrzés alatt tartható. A vezetéket célszerű megfelelő méretű, stabil hámhoz csatlakoztatni. Forgalmas kirándulóhelyen, keskeny ösvényen, közút közelében, illetve más emberek, kutyák, lovasok vagy kerékpárosok jelenlétében rövid póráz használata indokolt.

Ha vadon élő állatot észlelünk, fogjuk rövidre a pórázt, álljunk meg, vagy nyugodtan távolodjunk el. Ne közelítsük meg a vadat, ne próbáljuk mozgásra késztetni, és ne engedjük, hogy a kutya ugatással vagy kitöréssel zavarja.

Az üldözés nem játék

Ha egy őz vagy más vad nem menekül el azonnal, az nem azt jelenti, hogy barátkozni szeretne. Az állat ilyenkor rendszerint a veszély forrását és a menekülés lehetőségét méri fel. A kutya közeledésére meginduló menekülés védekező reakció, az üldözés pedig a kutya részéről ösztönös viselkedés, nem kölcsönös játék. A hajszának akkor is lehetnek súlyos következményei, ha a kutya nem éri utol a vadat. A menekülés jelentős energiaveszteséget okoz, különösen télen vagy hőségben, aszály idején, továbbá a szaporodási és utódnevelési időszakban. A megriadt állat kerítésnek, villanypásztornak vagy más akadálynak ütközhet, közútra futhat, illetve elszakadhat az utódjától. A talajon fészkelő madarak, a fiatal mezei nyulak és a gidák már a kutya közvetlen jelenléte miatt is veszélybe kerülhetnek.

Az üldözés a kutyára nézve sem veszélytelen. Eltévedhet, megsérülhet, úttestre kerülhet, vagy konfliktusba keveredhet vaddisznóval, gímszarvassal, illetve más nagyvaddal. A vad után futó kutya rövid idő alatt olyan távolságra kerülhet, ahonnan már nem talál vissza gazdájához.

Mikor intézkedhet a vadász?

A kutyák vadászterületen történő elejtéséről számos pontatlan vagy leegyszerűsítő állítás terjed. Fontos leszögezni: a vadászterületen tartózkodó vagy póráz nélkül sétáló kutya nem válik automatikusan elejthetővé. A vadászati törvény 37/B. §-a szigorú, együttes feltételekhez köti a beavatkozást. A vadász csak akkor foghatja el vagy ejtheti el a vadat ténylegesen űző vagy elejtő kutyát, ha annak tulajdonosa közvetlenül nem deríthető fel, és a vad sérelme más módon nem hárítható el. A törvény külön rendelkezik a fertőzés továbbterjedésének, illetve a másként el nem hárítható támadásnak a megakadályozásáról is. A szabály tehát nem általános felhatalmazás, hanem végső, kivételes beavatkozási lehetőség. Ugyanakkor jól mutatja, milyen súlyos helyzet alakulhat ki, ha egy kutya ellenőrizetlenül vadat hajszol. A megelőzés minden szereplő érdeke, a kutya biztonsága pedig elsősorban a felügyeletét ellátó személy felelőssége.

Szabálysértés és kártérítési felelősség

A kutya póráz nélküli elengedése természeti vagy védett természeti területen, illetve vadászterületen szabálysértési eljárást és bírságot vonhat maga után. A szabálysértési törvény alapján helyszíni bírság kiszabására – az eljárási jogosultságuktól és a terület jellegétől függően – a közterület-felügyelő, a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr és a mezőőr is jogosult lehet. Ha a kutya más állatnak vagy embernek sérülést okoz, közlekedési balesetet idéz elő, vagy vagyoni kárt okoz, polgári jogi felelősség is felmerülhet. A konkrét felelősséget mindig az eset összes körülménye alapján állapítják meg. A gazdát nem mentesíti önmagában az, hogy kutyája korábban még nem hajtott vadat, máskor engedelmesen visszatért, vagy megítélése szerint csak játszani akart.