Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!!
A Portfolio Csoport idén 14. alkalommal rendezi meg az Agrárszektor Konferenciát, amelynek keretében immár 12. alkalommal adjuk át rangos agrárdíjainkat.
Tizenegy kategóriában várjuk a pályázatokat és jelöléseket, köztük az idén először meghirdetett Portfolio agrároktatásért díjra is. A díjakkal a hazai agrárium kiemelkedő szakmai teljesítményeit, innovációit és életműveit ismerjük el, a nyertesekről rangos szakmai zsűri dönt. Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 15.
Dr. Hercsel György, nyugalmazott vármegyei főállatorvos előadásában elmondta, hogy a madárinfluenza A típusú vírusánál 16 H és 9 N antigén ismert. A madárinfluenza a baromfik és más fogságban tartott madarak influenzavírus által okozott fertőzése, amelynél különösen a H5 és H7 típusok játszanak szerepet. Magyarországon 2026. január 31-én több helyen is felütötte a fejét a betegség, februárban pedig már pecsenyekacsában is megjelent. Jelenleg ugyanakkor az ország mentes a madárinfluenza-járványtól, de a szakember hangsúlyozta, ebből nem szabad azt a következtetést levonni, hogy a jövőben nem jelenhet meg ismét a vírus.
Jelenleg Magyarország mentes a madárinfluenza-járványtól, de ez nem azt jelenti, hogy nem fog újra tombolni, tehát nem nyugodhatunk meg
– figyelmeztetett Dr. Hercsel György.
A járványokkal kapcsolatos tapasztalatok alapján különösen fontos a telepek járványvédelmi felkészültsége, főként azoknál a gazdaságoknál, amelyek korábban többször is érintettek voltak. A szakember elmondása szerint a 2020 és 2025 között három vagy annál több alkalommal érintett telepeknél 2026. augusztus 20-ig 81 újraindítási lehetőséget vizsgáltak meg a szakemberek. Ezek közül 45 telep megfelelt az újraindítás feltételeinek, míg 19 esetében feltételekkel találták megfelelőnek az újraindítást.
A biológiai biztonsági intézkedések egyik legfontosabb eleme a baromfik zárt tartása, amelynek célja, hogy az állomány ne érintkezhessen más házi vagy vadmadarakkal. Ugyanilyen fontosak a higiéniai előírások is, így a ruházat és a lábbeli cseréje, illetve a madarak tartási helyére való belépés előtti megfelelő higiéniai intézkedések. Dr. Hercsel György szerint kerülni kell minden olyan érintkezést is, amely növelheti a fertőzés behurcolásának kockázatát, különösen akkor, ha valaki olyan házi- vagy vadmadarakkal került kapcsolatba. A telepeken az illetéktelen személyek és szállítóeszközök bejutását is korlátozni kell, miközben nyilvántartást szükséges vezetni a belépő személyekről és járművekről.
A járványvédelem szempontjából a takarmány, az alom és az ivóvíz kezelése is rendkívül fontos, ahogyan a rendszeres állategészségügyi ellátás és az élő állatok beszállítására vonatkozó szabályok betartása is. A szakember arra is kitért, hogy a telepen dolgozók étkezésére vonatkozó előírásokra is figyelni kell, és azt is biztosítani kell, hogy a baromfi ne érintkezhessen olyan állati melléktermékekkel, mint például az elhullott madarak vagy a toll. Mindezek mellett a védelmi intézkedések végrehajtását rendszeresen ellenőrizni kell, akár belső ellenőrzések, akár önértékelések segítségével.
Az állattartó épületeknél arra is figyelni kell, hogy a kórokozókat hordozni képes állatok ne juthassanak be a telepre. Védekezni kell a rovarok és a kártevők ellen is
– emelte ki az előadó.
A madárinfluenza esetében ráadásul a 21 napos lappangási idő miatt a behozott állatokat ennyi ideig karanténban kell tartani. A karantén szerepe ezért a járványvédelem egyik fontos eleme, ugyanakkor a tapasztalatok szerint Magyarországon éppen ennek teljes hiánya is előfordul a tapasztalt problémák között. Dr. Hercsel György összefoglalta azokat a leggyakoribb járványvédelmi hiányosságokat is, amelyekkel a szakemberek a gyakorlatban találkoznak. Ezek között említette a nagy állattartó sűrűséget, valamint azokat a tartási körülményeket, ahol a takarítás és a higiéniai szempontok nem megfelelőek.
A szakember a hiányosságok között említette a fekete-fehér öltözői rendszer hiányát, az istállók és fóliák nem megfelelő zártságát, valamint az állati melléktermékek nem megfelelő kezelését is. Fontos problémának nevezte az alacsony szintű állategészségügyi ellátást, és hangsúlyozta, hogy minden állattartónak szerződéssel kell rendelkeznie állatorvossal, akitől megfelelő szolgáltatást is el kell várni. A telepen történő életvitelszerű lakhatás, valamint a dolgozók étkezése szintén a gyakran előforduló járványvédelmi problémák közé tartozik.
Ezek a leggyakoribb járványvédelmi problémák a tapasztalatok szerint, ugyanakkor ebben az évben már jelentős mértékű javulás történt ezekben a hiányosságokban a korábbi évekhez képest
– mondta Dr. Hercsel György.









