Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!!
A Portfolio Csoport idén 14. alkalommal rendezi meg az Agrárszektor Konferenciát, amelynek keretében immár 12. alkalommal adjuk át rangos agrárdíjainkat.
Tizenegy kategóriában várjuk a pályázatokat és jelöléseket, köztük az idén először meghirdetett Portfolio agrároktatásért díjra is. A díjakkal a hazai agrárium kiemelkedő szakmai teljesítményeit, innovációit és életműveit ismerjük el, a nyertesekről rangos szakmai zsűri dönt. Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 15.
Megmondom őszintén: mi nem panaszkodunk. Lehetett volna több is, persze, egy méhész mikor mondja azt, hogy most már tényleg elég a mézből? De kielégítő mennyiséget pörgettünk, a minőség is rendben van, úgyhogy elégedetlenek nem lehetünk
- fogalmazott a méhészet vezetője.
Eddig bírták a magyar termelők: sokaknak most jött el a vége?
Mint mondja, a tavalyi évhez képest náluk nem volt olyan drámai visszaesés, amiről az ország különböző részeiről hallani lehetett. Ugyanakkor a méhészetben fajtánként és termőterületenként is jelentős eltérések lehetnek. Elég egy hideg hét, egy erősebb szél vagy néhány rosszkor érkező esős nap, és már egészen más eredményt hoz ugyanaz a terület. Az idei aszály ellenére a Bodó Méhészetnél szerencsésen alakultak a körülmények.
Nem akarom ezt szebben mondani: pont akkor esett, amikor kellett. Nem sok, de annyi igen, hogy az éppen virágzó növény kapjon egy kis segítséget
- mondta.
Repce-, akác-, hárs-, napraforgó- és gesztenyevirágzás idején is volt olyan termőterületük, ahol a méhek megfelelő körülmények között tudtak dolgozni. A szakember szerint ebből is látszik, hogy a növények szempontjából nem pusztán az számít, mennyi csapadék hullik egy év alatt, hanem az is, hogy mikor érkezik meg az eső. Egy virágzó tábla ugyanis még nem feltétlenül jelent jó méhlegelőt. Ha hetek óta száraz a talaj, miközben 35-40 fok körüli hőség uralkodik, a növény maga is a túlélésért küzd. Lehet rajta virág, a nektártermelése azonban jelentősen visszaeshet. A méhek ilyenkor ugyanúgy kirepülnek, keresik a táplálékot, energiát használnak fel, mégis jóval kevesebbel térhetnek vissza a kaptárba. A nagy meleg ráadásul magukat a méhcsaládokat is komolyan megterheli. A kaptár megfelelő hőmérsékletének fenntartásához a dolgozók vizet hordanak és szellőztetnek.
Felborult egy kaptárokat szállító kamion, 250 millió méhet próbálnak befogni Amerikában
Aki megnézi, pontosan látja, mit nevezünk mi szellőztetésnek: a méhek ott állnak a kijárónál, és a szárnyukkal mozgatják a levegőt. Amit erre a munkára fordítanak, azt nyilván nem nektárgyűjtésre fordítják
- magyarázta Bodó József Attila.
A napraforgón különösen jól látszott, milyen hatással lehet a hőség a nektártermelésre. Attól, hogy messziről sárgának látszik egy egész tábla, még nem biztos, hogy elegendő nektárt kínál a méheknek. Az akác esetében pedig éppen a fagy, a lehűlés, a szél vagy a virágzásba belerondító eső okozhat komoly károkat. A hárs és a gesztenye szintén érzékenyen reagál a virágzás alatti időjárásra. A Bodó Méhészet idei eredményét ezért a körülményekhez képest jónak tartják, ám a méhész szerint ebben a szakmai munka mellett a szerencsének is komoly szerepe van.
A méhész megteszi, amit tud. Az időjárást viszont még mindig nem mi kapcsolgatjuk.
Bóna Szabolcs: el kell fogadni, hogy nagy változásokra van szükség
Miközben az idei méztermés már a múlt része, a méhészek figyelme lassan a következő szezon felé fordul. És itt már jóval több az aggodalom. A 2027-es betakarítás alapját jelentő őszi káposztarepce vetése megkezdődött, több helyen pedig már a földben van a mag, csapadékból azonban jelenleg kevés van. A repcének ősszel ki kellene kelnie és meg kellene erősödnie a tél előtt, száraz talajban azonban ez komoly kihívást jelent.
A szántóföldi repcetáblák jelentős részét nem lehet egyszerűen megöntözni. Ha nem érkezik eső, a vetés foltosan kelhet, vagy akár ki sem kelhet, a gyengén fejlődő növények pedig rosszabb állapotban mehetnek a télbe. Ez elsőként a gazdának jelent veszteséget, tavasszal azonban már a méhészek is megérzik, hiszen a repce az egyik első komoly tavaszi méhlegelő. Nemcsak repcemézet ad, hanem a méhcsaládok tavaszi fejlődésében is fontos szerepet játszik.
Ez a növény lehet a jövő nagy nyertese: jól járt, aki ezt ülteti
Ha kevesebb lesz a jó repce, kevesebb lesz a tavaszi hordás és valószínűleg a repceméz is
- mondta Bodó József Attila. Hogy ennek milyen hatása lehet majd a méz árára, azt egyelőre nem lehet felelősen megjósolni. Előbb ki kell derülnie, érkezik-e elegendő csapadék, hogyan kel ki a repce, milyen lesz a tél, és milyen körülmények várják tavasszal a méhcsaládokat.
Az időjárás mellett azonban más állandó kihívásokkal is meg kell küzdeniük a méhészeknek. Ezek közül az egyik legnagyobb a Varroa atka. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint ez ma is minden méhész egyik legkomolyabb problémája, hiszen nem lehet egyszerűen elvégezni egy kezelést, majd hátradőlni. Folyamatosan figyelni kell a fertőzöttséget, védekezni kell, majd azt is ellenőrizni, hogy a kezelés valóban hatékony volt-e. Az atka nemcsak közvetlenül gyengíti a méheket, hanem vírusokat is terjeszt, és egy kívülről még erősnek tűnő családot is rövid idő alatt nagyon rossz állapotba hozhat. Különösen fontos a nyár végi és őszi időszak, hiszen ekkor fejlődnek azok a méhek, amelyeknek át kell telelniük. Ha már károsodottan születnek, annak következményeit akár hónapokkal később érzékelhetik.
Súlyos veszélyben a magyar méz: végleg tönkremehet a hazai ágazat?
Nincs egyetlen csodaszer, amit minden évben ugyanúgy elő lehet venni. Engedélyezett készítmény, helyes időzítés, többféle módszer, folyamatos ellenőrzés. Ráadásul az atka egyes hatóanyagokkal szemben ellenállóbbá is válhat, ezért a rutinból végzett védekezés veszélyes lehet.
A növényvédő szerek használata szintén komoly problémát jelenthet. A Bodó Méhészet vezetője szerint a gazdák és a méhészek közötti megfelelő kommunikáció lenne a legfontosabb: a gazda tudja, mikor és mivel permetez, a méhész pedig időben értesüljön róla. A gyakorlat azonban nem minden esetben működik megfelelően.
Saját, nagyon szomorú tapasztalatunk is van arról, milyen súlyos méhállomány-pusztulást okozhat egy rosszul időzített kezelés, főleg akkor, ha méhekre veszélyes készítmény kerül ki, és bennünket senki nem értesít. Egyetlen permetezéssel egy egész éves munkát tönkre lehet tenni. Ezt nem könyvből mondom.
Óriásdarázs okozhat riadalmat a magyar kertekben: ezt jó, ha tudod róla
A szárazság közben a takarmányozás költségeit is növeli. Ha nincs elegendő nektár és virágpor, a méhésznek kell gondoskodnia arról, hogy a méhcsaládok ne éhezzenek le. Közben szinte minden költségelem drágult: az üzemanyag, a vándoroltatás, az atkakezelés, a takarmány, az üveg, a kupak, a címke, a doboz, a futár és a méhészeti eszközök. A vásárló ebből elsősorban egy üveg mézet és annak árát látja, a háttérben azonban egy teljes év munkája áll. A méhész feladata ugyanis nem ér véget a pörgetéssel: a méhcsaládokat akkor is gondozni kell, ha sok méz lett, és akkor is, ha alig jött valami. A fogyasztói oldalon közben egyértelműen érezhető az árérzékenység erősödése.
Brutálisan érezhető az árérzékenység. Ezt nem nagyon lehet szebben mondani. A három-négy évvel korábbi forgalomhoz képest komoly visszaesést tapasztalunk. A vásárlók megnézik, mire költenek, összehasonlítják az árakat, kisebb kiszerelést választanak, vagy ritkábban rendelnek. Nem feltétlenül azért, mert kevésbé szeretik a mézet, hanem mert a családi kasszából ma minden kiadásnak bele kell férnie.
Sokakat bosszant a csomagolási díj: így lehetne javítani a rendszer hibáit
A Covid-időszak kiugró keresletét sem lehet alapul venni. Akkor az emberek sokkal többet rendeltek otthonról, és a méhészeti termékek iránt is jelentős érdeklődés mutatkozott. Az idei év eleje a méhészetnél kifejezetten gyenge volt, április közepe óta azonban valamelyest javult a helyzet: több érdeklődőt és több visszatérő vásárlót tapasztalnak. A hazai termelői méznek ugyanakkor továbbra is megvan a maga közönsége. Azok a vásárlók, akiknek fontos az eredet, a megbízható minőség és az, hogy közvetlenül elérhessék a termelőt, továbbra is keresik a helyi méhészetek termékeit.
Ezért nemcsak online értékesít, hanem termelői piacokra, vásárokra és rendezvényekre is jár. A személyes értékesítésnek különösen nagy előnye, hogy a vásárló kóstolhat, kérdezhet, a termelő pedig el tudja magyarázni, miért más az akácméz, a hársméz, a repceméz, a napraforgóméz vagy éppen a gesztenyeméz íze és állaga. Sok vásárlónak például még mindig újdonság, hogy a méz kristályosodása nem hiba, hanem természetes tulajdonság.
Egy pozitív értékelésnek nagyon örülök, de attól én még nem nevezem sikeresnek az első vásárlást. Mikor mondom azt, hogy sikeres volt? Amikor ugyanaz az ember újra visszajön, és még egyszer megtisztel bennünket a bizalmával. Nekem az az igazi visszajelzés.
Érdekes trend söpör végig a boltokon: sokan már így vásárolnak
Kis termelőként azonban a jó termék önmagában nem elég. Az értékesítés sokszor majdnem annyi munkát jelent, mint maga a méhészkedés. Az online jelenlét különösen sok feladatot ad: fényképezés, termékleírások, közösségi média, videók, vásárlói kérdések, csomagolás, számlázás és futárral való kapcsolattartás. Gyakran két külön szakmát kell egyszerre végezni: méhésznek és online kereskedőnek is kell lenni. A nagyobb cégekkel hirdetési költségekben egy kis méhészet nem tud versenyezni, ezért marad a saját tartalom, a Facebook, a videók, a fényképek és mindenekelőtt az, hogy megmutassák, mi történik náluk valójában.
A termelői piacoknak megvan az előnye, hogy ott személyesen találkozhatnak a vásárlókkal, de a helypénz, az utazás, a pakolás és az egész napos jelenlét komoly ráfordítást jelent. A vásár lehet nagyon sikeres, de senki nem garantálja előre a forgalmat. A felvásárló gyorsabb megoldást jelenthet, hiszen egyszerre nagyobb mennyiséget is átvesz, ugyanakkor az ár jellemzően alacsonyabb. A közvetlen értékesítés ezzel szemben sokkal több munkával jár, viszont lehetőséget ad arra, hogy a vásárló tudja, kitől származik az a méz, amit az asztalára tesz.
Súlyos krízis sújtja Európa legforróbb szigetét: valóságos pokollá váltak a mindennapok
Bodó József Attila szerint egy kis vállalkozás sem tudja a végtelenségig elnyelni a költségek növekedését. Ha az üveg, a kupak, az üzemanyag, a takarmány vagy a futár költsége jelentősen emelkedik, azt előbb-utóbb kénytelenek figyelembe venni. A méhész örülne annak is, ha a hazai termelői méz adóterhei csökkennének. Mint mondja, az így kialakuló árelőnyt nem feltétlenül a termelőnél kellene hagyni, hanem a vásárlókhoz is el lehetne juttatni.
A méznek szerintem nem luxuscikknek kellene lennie. Mindig megnézzük a piacot, és próbálunk olyan árat adni, ami a vásárlónak is elfogadható, nekünk pedig nem veszteség.
A következő szezon áráról egyelőre korai lenne jóslatokba bocsátkozni. Előbb csapadékra lenne szükség, ki kell kelnie és meg kell erősödnie a repcének, a méhcsaládoknak megfelelő állapotban kell a télbe vonulniuk, tavasszal pedig az akácvirágzásnak is kedvező időjárásra lesz szüksége. Ezek közül pedig egyik sem kizárólag a méhészen múlik. Bodó József Attila ennek ellenére óvatosan bizakodó. A vásárlói érdeklődés valamelyest javult, egyre több visszatérő vevőt látnak, és az idei termés is elfogadhatóan alakult. A méhészetben azonban továbbra is ugyanaz a szabály érvényes: a szakértelem és a rengeteg munka mellett mindig kell egy kis szerencse is.
A saját részünkről ugyanazt tudjuk tenni, amit eddig: rendben tartjuk a méhcsaládokat, figyeljük az időjárást, jó termőhelyet keresünk, és tisztességes minőséget adunk. A természetet nem tudjuk utasítani, a vásárlót pedig nem akarjuk szép reklámszöveggel becsapni. Hosszú távon szerintem abból lehet megélni, ha amit mondunk, az ott van az üvegben is.
