Az elmúlt évek legnagyobb előrelépését a napraforgószegmens érte el: a fontos szántóföldi kultúrát 2025-ben már több mint 730 ezer hektáron termesztették, eközben a kukorica termesztése az időjárási kitettségének köszönhetően rég nem látott mélységekben jár. A nagy vetőmag-előállító vállalat, a Syngenta szakértői szerint Magyarország ma Európa egyik legmagasabban termelő piacának számít, ahol országos átlagban már rekordnak számító 3,01 tonna hektáronkénti eredményt is mértek. Az idei nehéz szezonban 2,4 tonnát arattak átlagosan hektáronként a hazai gazdálkodók. Az ágazat hozzájárul a hazai méztermeléshez is, hiszen a magyar méz legnagyobb részét az olajos növények biztosítják.

Nehezen indult az idei szezon

A 2025-ös szezonban a tavaszi vetést követően a visszahűlés heterogén kelést eredményezett és megnehezítette a gyomirtást. Bár több helyen fitotoxikus tünetek jelentkeztek, a napraforgó jelentős károsodás nélkül kiheverte ezeket. A hűvös és csapadékosabb területeken idén erősebb volt a peronoszpóra-fertőzés. Több helyen fehérpenészes szártőfertőzést is tapasztaltak, a rovarok közül pedig a levéltetvek és a sáskák okoztak leginkább gondot. Az idei évben is nagy problémát jelentett, hogy az ország egyes területein alig volt csapadék a kritikus fejlődési szakaszokban.

Új irányok a nemesítésben, technológiában

A vállalat folyamatosan fejleszti hibridjeit, amelyek jobban alkalmazkodnak a változó növénybetegségekből fakadó és klimatikus változások okozta kihívásokhoz. Emellett a kínálatban egyre nagyobb szerep jut a magas olajsavas hibrideknek, az elvetett vetőmagok mintegy 40%-a már ebből a szegmensből kerül ki. Mára a napraforgó tudatos hibridválasztással és technológiával komoly jövedelmezőséget jelenthet a gazdálkodók számára. A vetésforgó szűkülése és a klímaváltozás miatt a napraforgó sok területen átvette az őszi káposztarepce szerepét, és stabil alternatívát kínál a kukoricával szemben is.

A termelők egyre tudatosabban kezelik a napraforgót: nagy hangsúlyt fektetnek az optimális nitrogénellátásra, vizsgálják a szűk sortávú technológiákban rejlő előnyöket, és növekszik az igény a stresszkezelést segítő biológiai készítmények, valamint a növényvédelemben a gombaölő megoldások iránt is. Ahol a lehetőségek engedik, öntözéssel segítik a napraforgó fejlődését: már 20-30 milliméter víz - ami a kukoricánál alig jelent érzékelhető előnyt - is számottevő jelentőségű már a napraforgónál a terméshozamot illetően.

Akár 6 tonnás hozamok is elérhetők hektáronként

A Syngenta szakértői évek óta a termelő partnerekkel együttműködve vizsgálják azokat a kulcstényezőket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy kihasználhassák a genetikában rejlő potenciált. A program fókuszterületei közé tartoznak a nitrogén-utánpótlás, a vízmegőrzés, a stresszmenedzsment, valamint a különféle kísérletek szakértői támogatásai. A Napraforgó Műhelyben 50 gazdálkodóval működtek együtt a szakértők szorosan a programban, rajtuk kívül 25 további termelő csatlakozott a termésversenyhez.

A verseny győztese idén Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Cigándon 5,45 tonna/hektáros terméseredményt ért el, míg a külön kategóriában versengő öntözéses területek első helyezettje 6,09 tonna/hektáros termést ért el.

A Syngenta egyik napraforgó hibridje a KITE kisparcellás kísérletében 8 tonna/hektár terméshozamot adott. A vállalat szerint ez is azt bizonyítja, hogy a napraforgó termesztésében még bőven vannak lehetőségek. Előrejelzésük alapján a növény vetésterülete várhatóan hasonló szinten stabilizálódik, és a következő évtizedben is a fő szántóföldi kultúrák között marad. A termésátlag növelése pedig jelentős sikert jelentene a teljes magyar mezőgazdaság számára.