Az idei év első negyedévében az egy évvel korábbi azonos időszakkal összehasonlítva megegyező volumenű műtrágya került a gazdákhoz - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Agrárstatisztikai Információs Rendszerének (ASIR) adati alapján készült jelentéséből. Az értékesítési árak a bázisidőszakhoz képest 3-7%-kal voltak alacsonyabbak. Az idei első negyedév értékesítési átlagárai a megelőző év azonos időszakához képest viszonyítva 1-6%-kal emelkedtek, legnagyobb mértékben a karbamidé, legkisebb mértékben pedig az ammónium-nitráté. Az év elején az amerikai-iráni konfliktus kirobbanása, és a Hormuzi-szoros blokádja miatt meredeken kilőtt a karbamid világpiaci ára, ráadásul a szoros lezárása és a térségből induló szállítmányok kiesése azonnali ellátási hiányt okozott a globális piacon. A második negyedévben 2025 azonos időszakban forgalmazott volumenhez képest viszont már kétharmadával kevesebb műtrágya került a gazdákhoz. A termékkörön belül mészammon-salétromból (MAS) fogyott a legtöbb a megfigyelt időszakban, az egy évvel korábbi azonos időszakhoz mérten viszont 46%-kal csökkent a termék iránti kereslet. A kálium-klorid és az ammónium-nitrát (AN) kivételével minden megfigyelt termék esetében csökkent a forgalom az előző év második negyedévéhez képest - olvasható az AKI kiadványában.

Hogyan látják a helyzetet a forgalmazók és az ágazatra rálátó szakértők?

2026 januárjától életbe lépett az Európai Unióban a CBAM-rendszer, amely az EU-n kívül gyártott műtrágyákra vetett ki karbonvámot, ezért ezeknél a termékköröknél az értékesítés és az import jelentősen felpörgött tavaly év végén, épp azért, hogy még CBAM díj fizetési kötelezettség nélkül megérkezhessenek a rendelt tételek az EU-ba. Ebből kifolyólag a tengeri kikötőkbe rég látott mennyiségű áru érkezett az év végén, amit csak tetézett a Duna vízállása, ami már akkor nagyon alacsony volt, így sok tavaszi felhasználásra szánt importáru az utolsó percekben, vagy egyenesen késve érkezett meg - mondta el az Agrárszektor kérdésére Balássy Ákos, műtrágyapiaci szakértő. Emiatt olyan eset is előfordult, hogy a december végén berakott uszályok csak február végére, márciusban érkeztek meg. A szakember beszélt arról is, hogy az idei január-február során az új értékesítések alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban ugyanakkor, mivel aki tudta, elintézte ezeket még az előző évben.

Az NPK-műtrágyák forgalma már tavasszal is gyengébbnek tűnt, mint a korábbi években, és ez aztán a mostanáig megmaradt, a fokozódó aszályhelyzet és az alacsony terményárak miatt. A hazai kereskedők elkezdték a készletezést az őszi szezonra, de a szokásos mértékű végfelhasználói igények még váratnak magukra. Most nagyon úgy fest, hogy ez nem lesz egy jó év a műtrágya-kereskedők és -forgalmazók számára

- mutatott rá Balássy Ákos.

Nincs mese, lépni kell: csak így maradhat meg az európai műtrágyaipar

Az Európai Uniónak meg kell erősítenie a stratégiai autonómiáját a műtrágya-ágazatban.

A jelenlegi trendek alapján a szakember a nitrogénárak emelkedését prognosztizálta. Az import karbamidok árában volt egy hullám, és most megint drágulni kezdtek. A földgáz ára is emelkedik, és a nemzetközi ellátási nehézségek és az európai igények miatt kijelenthető, hogy a nitrogénműtrágyák ára nagy valószínűséggel nem lesz olcsóbb a következő időszakban. A behozatal is nehezebb lesz. Balássy Ákos szerint a problémát az is jelenti, hogy nem lehet előre tudni, hogy mikor mennyi víz lesz a Dunában. Ezért várhatóan csak a bátrabbak fogják bevállalni a dunai szállítást, az óvatosabbak inkább az adriai (Koper/Ravenna) szállításban fognak gondolkodni, FCA kikötő paritáson fognak értékesíteni, illetve a hazai kereskedők beszerezni. (Az FCA Incoterms, más néven Free Carrier, egy gyakorlati kereskedelmi kifejezés, amelyet a nemzetközi szállítmányozásban használnak: az FCA feltételek értelmében az eladó a megnevezett szállítási helyen a vevő által megadott fuvarozónak szállítja az árut, és a kockázat a szállítás befejezése után átszáll a vevőre. Jelen esetben a folyami szállítás (CIF dunai kötő) helyett a közútit jelenti - a szerző megjegyzése.)

A nitrogénimportokon ott van a durva CBAM, ami nem teszi lehetővé, hogy lenyomja az európai árakat. Az európai gyártók pedig csak drágán tudnak termelni, mivel őket már sújtják a különféle adók, ráadásul a gáz sem olcsó, már 60 euró fölött van az ára. Másik oldalról nyomást jelent a vásárlói kedv, ugyanis ilyen termésmennyiségek és terményárak mellett a gazdák kétszer meggondolják, egyáltalán vegyenek-e alapműtrágyát. Várhatóan a foszfor- és az NPK-műtrágyák ára se fog csökkenni, mivel a háborús helyzetek miatt magasan van a foszforfeltáráshoz szükséges kén ára is.

És bár Magyarországon egyes kereskedők eladási kényszertől hajtva, a vevőkért versenyezve csökkentették az áraikat, ez nem jelenti azt, hogy nemzetközi szinten is lejjebb mennének az árak

- emelte ki Balássy Ákos.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy mostanra már el kellene kezdeniük vásárolni a termelőknek, első körben azoknak, akik repcével is foglalkoznak. De mivel a következő időszakban sincs kilátásban nagyobb eső, így már az is kérdéses, hogy milyen talajba fognak tudni vetni. A kalászosokkal foglalkozóknál pedig még ott se jó a közhangulat, ahol egyébként aránylag jó volt a termés – közölte a szakember. A gazdák hangulatát rontja, hogy nem tudják, mi lesz az agrártámogatásokkal, hogy mit és hogyan fognak kifizetni, ugyanakkor egyes támogatások felfüggesztéséről, megszüntetéséről és átvizsgálásáról már érkeztek hírek. Emiatt is nagy a bizonytalanság az ágazatban.

A következő időszak kilátásait nagyban befolyásolja, hogy idén se a napraforgó, sem pedig a kukoricatermés nem lesz kiemelkedő, és a jelek szerint az árak se fogják kompenzálni a termelőket. Mivel a Mercosur-országokból és Ukrajnából is érkezhet olcsó áru, ami megint csak lefelé nyomja az árakat. Az előrejelzések szerint ráadásul a következő év is meleg és száraz lesz. Szóval a termelői vásárlási kedv alacsonyan van.

Ennek ellenére a gazdák túlnyomó része nem fogja üresen hagyni a földjeit, és termelni fog, legfeljebb alap műtrágyák nélkül. Ez viszont előre limitálja a várható termés mennyiségét és minőségét, amit semmiképp sem szabad kihagyni a mérlegelésből. Balássy Ákos szerint sokan kísérleteznek a különféle alternatív tápanyag-utánpótlásokkal, de azt még ne lehet tudni, ezek milyen eredményeket hozhatnak.

Kemény év vár a magyar gazdákra: számolgatós lesz 2026

A januárban bevezetett CBAM-rendszer bizonytalanságot és már érezhető áremelkedést hozott a műtrágyapiacon.

Hasonlóan látta a helyzetet Tóth Gergő, az AltoTerra Kft. műtrágya üzletágvezetője is, aki kérdésünkre elmondta, hogy már az év elején látszott egy kis visszaesés a forgalomban az értékesített mennyiségek tekintetében. A szakember beszélt arról is, hogy a magyar gazdálkodók többsége még mindig a nitrogénműtrágyákban gondolkodik, így az értékesítések során ezek voltak túlsúlyban. Az AltoTerra Kft. esetében az inhibitoros termékek a meghatározók, de mostanra azt látják, hogy a konkurensek kínálatában is egyre jobban megjelenik ez a termékkör, így ezen a téren is komolyabb verseny várható a következő időszakban a forgalmazók körében. Tóth Gergő szerint idén tavasszal kevesebb NPK-műtrágyát vettek a termelők, aminek ahhoz is köze volt, hogy a napraforgó és a kukorica vetésterülete is kisebb volt a megszokottnál, de a gazdák döntését az időjárás is befolyásolta. Idén az év elején már lehetett látni, hogy a tavaszi vetésűeknél sajnos visszafogott lesz a kereslet a műtrágyákra.

Arra a kérdésre, hogy milyen trendek figyelhetők most meg a piacon, Tóth Gergő elmondta, hogy a nemzetközi konfliktusok miatt (orosz-ukrán háború, amerikai-iráni konfliktus) a karbamid árak nagyon hektikusan alakulnak, és ezek a hatások az Európai Unió, illetve Magyarország területén is érvényesülnek. Az is probléma, hogy ismét emelkedőben vannak a gázárak, ami az európai mészammon-salétrom (MAS) gyártóknak nem jó, mivel magas áron vásárolják az alapanyagokat, ugyanakkor az aszálynak, a gyenge terméseknek, az alacsony terményáraknak köszönhetően viszont eléggé nyomott a kereslet. Vannak ugyan eladások, de az előző évihez képest 40-50%-os visszaesés figyelhető meg a keresletben. Problémaként említette még Tóth Gergő, hogy Litvániában le kellett állítani augusztusban a Lifosa gyárat, mert nem tudtak elég ként vásárolni a gyártáshoz. Ennek oka, hogy olyan áron lehet megvásárolni ezt az alapanyagot, hogy a litvánok úgy döntöttek, hogy így már nem éri meg nekik.

A szakember szerint a következő időkben ez jellemző lesz a műtrágya-gyártásra Európában: akinek van, illetve lesz alapanyaga, az is csak drágán tud előállítani, egyebek mellett a Hormuzi-szorosban kialakult helyzet miatt.

Lépett az EU, itt az új akcióterv: nagy változásra készülhetnek a magyarok is

Új műtrágya akciótervvel igyekszik csökkenteni a kontinens függőségét az Európai Unió.

A gazdák műtrágyavásárlási hajlandóságát illetően az AltoTerra Kft. műtrágya üzletágvezetője emlékeztetett, hogy az Európai Unió szeretne ezen a téren egy keretet biztosítani a tagállamoknak, amelynek során a gazdák a műtrágyavásárlásaik után valamennyi visszatérítést kapnának. Ezzel kapcsolatban még nem ismertek a konkrét számok, ahogy azt se lehet még tudni, hogy milyen összegre számíthatnak a gazdák, vagy hogy milyen fajta műtrágyákra lesz érvényes ez a kedvezmény. Tóth Gergő ugyanakkor felidézte, hogy nemrég elkezdődött a földalapú támogatások kifizetése, ami a pozitív irányba mozdíthatja a gazdák vásárlási kedvét. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a termésmennyiségek jócskán elmaradnak a várttól, ráadásul a terményárak is rendkívül alacsonyak most. Tehát nagyon lassú a piac: árajánlatkérés van rengeteg, a rendelések azonban elmaradnak a tavalyi évtől.

A 2026-os évet az előzőnél sokkal rosszabbnak bizonyult, főleg az amerikai-iráni konfliktus miatt. Ha legalább olcsó alapanyagú műtrágyája lenne a gazdáknak, akkor nagyobb kedvvel mennének bele a következő szezonba, de most jelenleg a műtrágya is drága, és az idei termés sem a várakozásoknak megfelelően alakult. És a globális tényezők sem abba az irányba viszik a műtrágyapiacot, hogy uniós szinten olcsóbb legyen az előállítás és az értékesítés

- jelezte Tóth Gergő.

Hatalmas pluszpénzzel mentenék meg a mezőgazdaságot: nagy a baj

Az Európai Bizottság jelentősen emelné a krízisalap összegét, hogy enyhítse a műtrágyaárak emelkedésének hatásait.

A várható kilátásokkal kapcsolatban a szakember elmondta, hogy igyekeznek a karbamidot a lehető legalacsonyabb áron beszerezni, de ennél a terméknél óriási áringadozások figyelhetők meg. Tóth Gergő úgy látta, hogy a termelők többsége a következő időszakban is a nitrogénműtrágyák mellett fog maradni, így a forgalomban ezek lesznek túlsúlyban, a forgalmazók pedig arra fognak összpontosítani, hogy annak legyen egy olyan elfogadható ára, amiért még megveszik a gazdák. Az AltoTerra Kft. szakértője szerint

az őszi vetési szezonban is maradni fog a kalászos túlsúly, valószínűleg nőni fog az árpa vetésterülete. Az árpa, a búza, a tritikálé és a rozs továbbra is keresett lesz, és akkor lesz kereslet a műtrágyákra, vagy ugaroltatni fognak a termelők, ám akkor nem lesz forgalom a piacon, de ez utóbbival kapcsolatban inkább szkeptikusak a forgalmazók.