A magyar méhészeti ágazat súlyos kihívásokkal néz szembe, veszélyben van a hazai termelők megélhetése.
Óriási lehetőségek előtt áll a magyar élelmiszerexport a Balkán-félsziget térségében.
Megnyílt a Foodex, a Csendes-óceáni térség legnagyobb élelmiszer- és ital szakkiállítása.
Időkapszulát helyeztek el az Agrárminisztérium megújuló, Kossuth téri épületében.
Azok vannak a leginkább kiszolgáltatott helyzetben, akik főállásban méhészkednek.
Pár éve nagyon elkezdett felfutni Franciaországban a viagrás méz-őrület, ami azóta is tart.
A legpesszimistább forgatókönyvek szerint a magyar méhészek kétharmada végleg felhagyhat a tevékenységével.
Válságba került a hazai mézpiac, sürgős megoldásra és uniós beavatkozásra van szükség.
Elképesztően eseménydús volt a 2024-es év a magyar agráriumban, az Agrárszektor pedig idén is minden témáról beszámolt.
2024-ben is átadták az év kiváló magyar méze verseny díjait a Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztiválon.
Eléggé lesújtó a magyar és az európai uniós a méhészek helyzete, és ez várhatóan a jövőben sem fog változni.
Egy magyar méhész európai polgári kezdeményezést indított az európai mézek védelme érdekében.
A hársméz népszerűsítéséért indított kampányt az Agrárminisztérium, az AMC és az OMME.
Az élelmiszerhamisítás alja, amikor olyan anyaggal oldják meg a tömeg, vagy térfogatnövelést, ami ráadásul még egészségre káros.
Az olcsó, nem jó minőségű mézekkel a magyar termelők nem tudják felvenni a versenyt.
Egyre nehezebb a méhészeknek, sokan kényszerülnek feladni működésüket az ágazatban.
A tojás, a tej és a méz esetében is érdekes dolgok voltak megfigyelhetők Magyarországon.
Kimerült a mézkvóta is, életbe lép a vészfék-mechanizmus az Ukrajnából érkező mézekre.
Több mint 44 ezer tonna importméz érkezett az EU-ba, ezzel meghaladta a kvótalimitet a behozatal.
A 15-30 ezer tonnás hazai méztermelés kétharmad része Nyugat-Európába kerül exportálásra.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.