Így élik túl a mézválságot ezen a somogyi tanyán: az év méze is az övék
Túl lehet élni a mézválságot? Ezen a somogyi tanyán igen, az év méze is az övék
Túl lehet élni a mézválságot? Ezen a somogyi tanyán igen, az év méze is az övék
A Magyar Államkincstár első körben több mint 3000 méhész számára kezdi meg a kifizetést.
Oda kell figyelni, mert egyáltalán nem mindegy, miből mennyit eszünk a karácsonyi időszakban.
A termelési ár feléért veszik át a mézet, emiatt az európai méhészek kétharmada feladhatja.
Magyar kezdeményezésre kötelező lesz százalékosan feltüntetni a mézek származását az EU-ban.
A tudatosabbá váló táplálkozás eredményeként az elmúlt tíz évben hazánkban is nőtt a mézfogyasztás.
A méz az egyik legtermészetesebb étel, amely naponta fogyasztva a leghatékonyabb.
Nagy István agrárminiszter szerint a világ szegényebb lesz méhek nélkül, sőt, el is pusztul.
Kiváló minőségű mézet termelnek a magyar méhészek, mégsem kell a hazai fogyasztóknak.
Beporzási támogatással és az Európai Unióban csak nálunk elindított méh állatjóléti támogatással bővítik a hagyományos, más országokban is elérhető méhészeti támogatási rendszer.
Az Európai Gazdák szervezete megelégelte a hamis importtermékek beáramlását az EU-ba.
A Magyar Értéktárba a zselici hársméz is bekerült, amely egy különleges fajtaméz, amit a Somogy vármegyei őshonos hárserdőkben termelnek.
Az EU piacait elárasztotta az olcsó kínai szirupos méz, amiből tavaly 67 ezer tonna érkezett az EU-ba.
A harmadik országokból származó mézek 48 százaléka hamisítvány és ezek a méznek titulált termékek eljutnak a fogyasztókig.
A méhpopuláció nem tud lépést tartani az emberiség növekedésével, sürgősen cselekedni kell.
A nemzetközi piacokon visszaesett a magyar méz iránti kereslet, mindent visz az ukrán és kínai áru.
Kínában és Indiában a legrosszabb a helyzet, Magyarországon szerencsére lényegesen kisebb botrányok jellemzőek.
A méhészkedés nem csak gazdasági tevékenység, a fő célja ugyanis a beporzás – mondta Nagy István agrárminiszter.
Több hazai ágazati szervezet nyílt levélben fordult Ursula von der Leyenhez az ukrán gabonaügy miatt.
Magyarország nemzeti hatáskörben meghosszabbítja és kiterjeszti az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat.

Jól telepített villanypásztorokkal és őrkutyákkal hatékonyan megvédhetik az állataikat a gazdák.
Üzemanyaghiány még nincs Magyarországon, elosztási probléma és aggodalom már van.
Az egész világ agrárgazdasága megszenvedi, ha nem lesz vége gyorsan az iráni konflikusnak.
Az egész gabona- és takarmánypiacra hatással lehet az elhúzódó közel-keleti konfliktus.
Árválság árnyékolja be a sertéstartók és a termelők fejlesztési terveit.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.