Ellepte a hamis méz Európát: ilyen címkével adják el a boltokban

Ellepte a hamis méz Európát: ilyen címkével adják el a boltokban

Gervai Péter
A magyar méztermelés 25-30 ezer tonna között mozog évente, ráadásul míg az élelmiszeripar termelésének 76 százalékát érinti a méhek beporzása, addig a zöldség és gyümölcstermelés 84 százaléka függ ettől. Ezért sem mindegy, hogy a méhészek közül hányan vészelik át a mostani helyzetet.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Ugyanakkor egy évtizede már stagnál a méhcsaládok száma, a jelenlegi piaci körülmények között pedig egyre több méhész kényszerül feladni tevékenységét. Jelenleg soha nem látott krízishelyzetben van a mézpiac, az ágazat uniós szereplői jó ideje megoldásra várnak. A magyar méhészek többsége is a nemzetközi piactól függ, amely súlyos zavarokat él meg napjainkban. 

Uniós szintű lépésekre lenne szükség

Az Agrárszektor a jelenlegi helyzetről és a szükséges uniós lépésekről kérdezte az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnökét.

Már látni, hogy sok az eladó méhészet, a méhcsaládok ára a harmadára esett. A statisztikában a tényleges számok 1-2 év elteltével fognak megjelenni, de az érzékelhető, hogy ahol magasabb költséggel dolgoznak és a szakmai tudás nem olyan mély, ott sok méhész feladni kényszerül a tevékenységét. Beporzási gondokról egyelőre nem beszélhetünk és ellátási gond sem fordulhat elő, hiszen háromszor annyi mézet termelünk, mint amennyit elfogyasztunk országos szinten.  Ugyanakkor ebben a piaci helyzetben már uniós szintű lépésekre lenne szükség

- hangsúlyozza Bross Péter.

EZ IS ÉRDEKELHET

Egyértelműen látható, hogy a piacnak nem az a problémája, hogy túltermelés van az unióban, a krízishelyzetet az okozza, hogy a mézpiacon óriási mennyiségben vannak jelen a hamisított mézek.  A „Kaptárakból” elnevezésű akció céljául azt tűzték ki, hogy a harmadik országokból származó mézekből, az EU határain mintát vesznek, melyeket az EU Közös Kutatóintézetének (JRC) Geel-ben (Belgium) található mézlaborjába küldenek vizsgálatokra. Kimondottan idegen cukrokat, vagyis nem nektár-eredetű cukrokat kerestek a mézekben. A projekt eredménye drámai képet mutatott.

Az eredmények kimutatták, hogy a harmadik országokból származó mézek 48 százaléka hamis és ezek a méznek nevezett termékek sajnos eljutnak a fogyasztókhoz. Ezen a téren semmilyen szankció nem történik, hosszú ideje gyakorlatilag horribilis mennyiségű hamisított méz van a uniós piacon

-  mondja Bross Péter.

Uniós címke mögé rejtett hamisítványok

Európa mézből közel félig önellátó, 40 százalék importra szorul, de vannak olyan tagországok, többek között Magyarország, ahol több mézet termelnek a méhészek, mint amennyi belföldön elfogy. A nyugat-európai mézkiszerelők szinte kizárólag harmadik országokban termelt mézet vásárolnak, mert az körülbelül 30 százalékkal olcsóbb az uniósnál.

A nyugat-európai élelmiszerláncok polcain elérhető méz háromnegyede Kínából és Ukrajnából vagy Argentínából származik, amiről a fogyasztó nem tud, hiszen a címkén az európai uniós jelzés is szerepel.

Sokkal szigorúbb nyomon követésre lenne szükség az unióban, mondhatni a kaptártól a csuporig. Ellenőrizni kellene a harmadik országbeli homogenizált mézeket, hogy valóban méhészektől származnak-e. A másik megoldandó feladat az eredethamisítás kérdése. Előfordul, hogy egy áruházlánc meghatározza, hogy bizonyos országokból származó mézeket nem hajlandó forgalmazni, de az onnan származó minősíthetetlen mézeket a beszállítók egy része egy uniós tagországban átcímkézi, majd máris bekerülhet az áruházláncok polcaira. Ezt követően az átcímkézést végző cég fél év múlva megszűnik. Az, hogy az ilyen ügyekben az uniós hatóságok miért nem tudnak fellépni, érthetetlen. Másrészt a méznek van körülbelül 100 olyan paramétere, ami objektíven mérhető, ebből csupán mintegy 12 összetevő van a méz direktívában. Sajnos a mézhamisítók megoldják, hogy ennek megfeleljenek, de ha méz direktíva újra definiálása, kibővítése megtörténne végre, akkor rengeteg hamis mézet jogilag is hamis méznek lehetne tekinteni a piacon. Ideje lenne már uniós szinten elérni, hogy ne lehessen a mézek eredetét eltüntetni a címkén. Ha több országból származó mézet kever össze a mézet kicsomagoló cég, akkor legyen köteles a származási országokat feltüntetni. Pesszimista vagyok ebben a kérdésben, hiszen már 20 éve szeretnénk, ha végre megoldódna ez a probléma az unióban, de mostanáig még mindig nem történt meg

- jegyezte meg Bross Péter.

A jelenlegi uniós tanácsi irányelv alapján a több országból származó mézkeveréknél az EU-ban nem kötelező a mézcímkén feltüntetni a származási országokat. Elég csak azt jelölni, hogy „EU-országokból”, „EU-n kívüli országokból” vagy éppen „EU-országokból és EU-n kívüli országokból” származik az adott keverék. Az uniós folyamat lassúsága miatt Magyarország nemzeti hatáskörben szigorította a hazai szabályozást.

Hazánk évek óta szorgalmazza a mézkeverékek származás jelölésére vonatkozó európai előírások szigorítását a fogyasztók és a méhészek védelme érdekében. Magyarország nemzeti hatáskörben szigorítja a hazai szabályozást, mézkeverékek esetén kötelező lesz feltüntetni valamennyi származási országot, méghozzá a felhasznált mézek tömege szerint csökkenő sorrendben. Óriási értékesítési problémát jelent a magyar méhészek számára az EU-n kívüli, harmadik országokból származó, sokszor azonban kétes eredetű méz által okozott tisztességtelen piaci verseny azon az uniós piacon, ahova hagyományosan a méztermelésünk 80%-át exportáljuk

– közölte augusztusban Nagy István agrárminiszter.

A klímaváltozás duplán érinti az ágazatot

Méheinket a vegyszerek és a klímaváltozás hatásai is veszélyeztetik. Az ebből adódó környezeti károkkal olyan negatív hatások érik a méheket, amelyekre az evolúció során nem tudtak felkészülni. Mindezek mellett a klímaváltozás növényekre gyakorolt hatása is befolyásolja a méheket. A tudatos növénytermesztés jelentőségére is felhívta a figyelmet az OMME elnöke.

Uniós szinten hiányoznak a kötelező növényvédelmi szakképzési programok. Nem adnak a gazdálkodók kezébe alternatív módszereket pedig ezekre szükség lenne. – jegyzi meg Bross Péter

EZ IS ÉRDEKELHET

Ázsiai lódarázsfészket likvidáltak

Október elején sikerült azonosítani az első magyarországi, ázsiai lódarázs kolónia fészkelőhelyét. A felderítésben magyar méhészek, holland és belga szakemberek, valamint az OMME munkatársai vettek részt. A művelettel járó költségeket az állam finanszírozza - tudtuk meg.

Úgy néz ki, hogy lokális megjelenésről beszélhetünk, kiderült, hogy Ausztriában, Szlovákiában nem jelent meg a faj. Nem természetes terjedés volt ez, sikerült likvidálni fészküket, de ez nyilván igazából tavasszal derül ki.  Megjelenése azért lenne veszélyes mivel ragadozó rovar és sokkal nagyobb a szaporodási rátája, mint az itt őshonos lódarazsaknak. Jelenlétével igen komoly veszélynek lenne kitéve a hazai méhészeti ágazat. Ismerjük a problémákat például Spanyolországból vagy a Benelux államokból, ahol nagyon nagy küzdelem folyik a méhészeknél mivel az ázsiai lódarazsak jelentősen pusztítják a már betelelésre kész méhcsaládok egyedszámát. Remélhetőleg Magyarországon ezzel az egyedi esettel túl vagyunk rajtuk

- bizakodik Bross Péter.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. április 17. 16:02