Súlyos betegség jelent meg Magyarországon: elrendelték a zárlatot
A szigorítás 2025.04.24-től visszavonásig Mezőkövesd 5 km-es körzetében van érvényben.
A szigorítás 2025.04.24-től visszavonásig Mezőkövesd 5 km-es körzetében van érvényben.
A magyar méhészeti ágazat súlyos kihívásokkal néz szembe, veszélyben van a hazai termelők megélhetése.
Az időjárás kiszámíthatatlansága és a méhcsaládokat érintő betegségek mind nehezítik a termelők életét.
Válságba került a hazai mézpiac, sürgős megoldásra és uniós beavatkozásra van szükség.
Eléggé lesújtó a magyar és az európai uniós a méhészek helyzete, és ez várhatóan a jövőben sem fog változni.
Az elmúlt évtizedek megdöbbentő kutatásai szerint jóval értelmesebbek, mint korábban gondoltuk.
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar egészének jövője is a méhek tevékenységén múlik.
A magyarországi méhészek lassan már csak a szakma szeretete és a hivatástudat miatt nem hagynak fel a tevékenységükkel.
A 15-30 ezer tonnás hazai méztermelés kétharmad része Nyugat-Európába kerül exportálásra.
Figyelmeztetik a magyar méhészeket, már nem sokáig igényelhetik a méhanya támogatást.
Jelenleg két és félszer annyi mézet exportálunk, mint amennyit Magyarországon elfogyasztunk.
Hiába indult be a szezon a megszokottnál jóval korábban, nem túl derűlátóak a magyar méhészek az idei évet illetően.
2024-ben újra lehetőség nyílik igényelni a méhcsaládonkénti “1000 forintos” támogatást.
A 2023-as év sem volt jónak vagy sikeresnek mondható Magyarországon a méhészek számára.
Túl lehet élni a mézválságot? Ezen a somogyi tanyán igen, az év méze is az övék
A Magyar Államkincstár első körben több mint 3000 méhész számára kezdi meg a kifizetést.
A tudatosabbá váló táplálkozás eredményeként az elmúlt tíz évben hazánkban is nőtt a mézfogyasztás.
Az EU piacait elárasztotta az olcsó kínai szirupos méz, amiből tavaly 67 ezer tonna érkezett az EU-ba.
A harmadik országokból származó mézek 48 százaléka hamisítvány és ezek a méznek titulált termékek eljutnak a fogyasztókig.
Egyre nagyobb az elkeseredettség a magyar méhészek körében, sokan gondolkodnak a tevékenység abbahagyásán.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.