Döbbenetes pusztulás Magyarországon: csak ezek a termelők úszták meg

Döbbenetes pusztulás Magyarországon: csak ezek a termelők úszták meg

agrarszektor.hu
Magyarországon a méhcsaládok 30%-a elpusztult, és további 20% olyan mértékben legyengült, hogy akácvirágzásig nem lehetett belőlük termelő családot fejleszteni. A pusztulások nem csak hazánk méhcsaládjait érintették, az Egyesült Államokban 60% feletti, Európában és a környező országokban 35-50% közötti méhcsaládveszteségekről számoltak be a méhészek. 

Rangos Agrárdíjak az Agrárszektor 2025 konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 13. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A decemberi rendezvényen immár 11. alkalommal adjuk át tíz kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen Ön is szeptember 15-ig!

A világ történései és az időjárás nem kedveznek a mezőgazdaságban élőknek. A mézelés sikerét nagymértékben befolyásolja a lehullott csapadék mennyisége. A tavaly nyári és őszi időjárás részben meghatározta a méhcsaládok áttelelésének sikertelenségét. Nagyon jól látható, hogy az elmúlt évben május, június, szeptember és október hónap kivételével több hónapon keresztül súlyos aszály volt hazánkban - írja a Magyar Állattenyésztők Szövetsége.

Világszerte jelentős a méhpusztulás

Magyarországon a méhcsaládok 30%-a elpusztult, és további 20% olyan mértékben legyengült, hogy akácvirágzásig nem lehetett belőlük termelő családot fejleszteni. A pusztulások nem csak hazánk méhcsaládjait érintették, az Egyesült Államokban 60% feletti, Európában és a környező országokban 35-50% közötti méhcsaládveszteségekről számoltak be a méhészek. A családpusztulások már ősszel elkezdődtek: azok a családok hullottak el ebben az időszakban, amelyek erősen fertőzöttek voltak varroa atkával. A tömeges méhpusztulás februárban történt. Erős, nagy családok estek össze néhány keret méretre vagy hullottak le végleg a fenékdeszkára. Az EU-n kívülről érkező mézek lenyomják az árakat, az illegálisan betelepített méhanyák pedig rendkívüli veszélyt hordoznak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mélyebb problémák is húzódnak a háttérben

A Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete (MMOE) a tagjai bevonásával készített egy felmérést a téli veszteségekről, amelyben méhészeti technológiai lépések, illetve méhegészségügyi kérdések is szerepeltek. A felmérésből, illetve a személyes beszélgetésekből arra tudtak következtetni, hogy azoknak a méhészetében volt sikeres a telelés, ahol a varroa atka elleni kezelést már napraforgóvirágzás előtt megkezdték, illetve ahol nyár végén és ősszel folyamatosan biztosított volt a virágporellátás. Sajnos azonban a méhegységügyi probléma megoldása nem ennyire egyszerű.

Nehéz elképzelni, hogy az északi féltekén - Vancouvertől Záhonyig - mindenütt kevés csapadék hullott le, és emiatt virágporhiány alakult volna ki. Azt is nehéz elhinni, hogy az összes, az elmúlt évtizedek során kialakított varroa atka elleni védekezési stratégia egyszerre mondott volna csődöt. Valószínűleg sokkal mélyebb problémák állnak a háttérben, amelyek a felderítésére további komplex vizsgálatokra és időre van szükség.

A napraforgóban a remény

A hűvös tavasz miatt a méhészetekben, illetve a pároztatótelepeken április végén megjelentek a gyurgyalagok (Merops apiaster). Hazánk legszebb, színpompás védett madara jelentős károkat okozott. A párzásra kirepülő méhanyákat elkapkodják, elfogyasztják, a méhcsalád pedig elveszíti a méhanyát, ami a család fejlődésének a motorja. Június elején a tavaszi, már-már őszi időjárást átmenet nélkül nyári kánikula váltotta fel. A napraforgó szépen fejlődik, bízunk benne, hogy kielégítő terméssel ajándékozza meg a méhészeket.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
EZT OLVASTAD MÁR?