A területek nagy része saját tulajdon, de bérleményekkel együtt adja ki a teljes üzemméretet, amely ma a vállalkozás alapját jelenti. Itt nemcsak állattartás folyik, hanem a feldolgozás is házon belül történik, füstölt és töltelékáruk, steakek, hájas sütemények készülnek és a falusi vendégasztal-szolgáltatás is a saját termékekre épül.

Így csinálja a Pest megyei családi gazdaság: enélkül nincs jövő a földeken

A gazdaság nagy részét már régóta precíziós technológiával művelik, a gazda saját bevallása szerint az elsők között vezette be ezt az irányt itthon.

Nálunk a sertés- és marhatartás mellett a feldolgozás a legfontosabb pillér. Füstölt árut, töltelékárut, de még desszerteket is készítünk. A vendégasztal nevű szolgáltatásunknál pedig mindent a saját alapanyagainkból tálalunk például húsokat, friss sajtokat, zöldségeket.

- fogalmazott Berkovics-Tarsoly Lídia az Agrárszektornak.

Komoly problémát okozott a ragadós száj- és körömfájás

A gazdaság szántóföldi része főként takarmány-előállítást szolgál, itt búza, kukorica és napraforgó terem a földeken. A felesleget eladják, de a cél az önellátás. Az állatokat legeltetéssel tartják, nem intenzív módszerrel, így természetesebb, de kiszámíthatatlanabb a termelés. Az elmúlt időszakban a gazdálkodást nemcsak az időjárás, hanem a járványok is erősen befolyásolták. A száj- és körömfájás, valamint az afrikai sertéspestis komoly piaci mozgásokat okozott.

A száj- és körömfájás idején inkább lezártunk mindent, kivártunk. Ez szinte egyéves lemaradást jelentett nekünk. A sertéspestis most friss ügy, de már érezzük a piacon, lementek a sertésárak, a marhánál meg brutálisan megugrott minden. Így sokkal nehezebb értékesíteni is, új piacokat kell keresni, új kapcsolatokat építeni.

Nem lehet tervezni - súlyos gondra mutatott rá a magyar növénytermesztő

Bata Mátéval, a Kornfarm Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki közel 800-850 hektáron folytat növénytermesztést.

A marhahús esetében különösen érezhető a változás, hiszen a tőkehús és az élő állat ára is felszökött, ami a kis termelők számára nemcsak gazdasági, hanem logisztikai kihívás is. A korábbi vevőkör már nem minden esetben tud lépést tartani az árakkal, a stabilitásért új megoldásokat kell találni.

Egyre jobban hódít az agroturizmus

A gazdaság nemcsak termel, hanem élményt is kínál. A család apartmant alakított ki a birtokon, és 2–3 órás, illetve egész napos programokat szervez a látogatóknak. Boros esték, kolbásztöltés, disznóvágás vagy akár „marha és disznótor” is szerepel a kínálatban.

A vendégek keresik az ilyen élményeket. Azt látjuk, hogy egyre többen szeretnék megismerni, honnan jön az étel, amit megesznek. A pesti réteg is kezd lehúzódni vidékre, nemcsak pihenni, hanem tanulni is. A májusi és júniusi programokon kifejezetten sokan voltak, ősszel már kevesebben, de az érdeklődés megmaradt.

Az agroturizmus nemcsak kiegészítő bevétel, hanem lehetőség arra is, hogy a vidéki életforma értékeit átadják a látogatóknak. A vendégek személyesen is megtapasztalhatják, milyen munkát és elkötelezettséget igényel a minőségi élelmiszer-előállítás. A gazdaság jelenlegi állatállománya 10–15 egyed között mozog, de Lídia szerint a feldolgozókapacitás jóval többet is elbírna. A fejlesztéshez azonban forrás és stabil piac is kellene.

Meglepő toxinmérések okoztak fejtörést: vallott a magyar gazda

A jelenlegi helyzetben, amikor a költségek magasak, az árak pedig hullámzóak, a józan, megfontolt gazdálkodás válik kulcsfontosságúvá.

Egyelőre még tartjuk magunkat, de nagyon feszülünk. Többet tudnánk feldolgozni és eladni, csak bővíteni kellene az állományt.

A zalai gazdálkodó szerint a jövő kulcsa a tudatos fogyasztó és a személyes élmény lehet. Aki egyszer megérzi, milyen íze van a friss, házi marhának vagy a saját füstölésű kolbásznak, az már más szemmel néz a bolti termékekre is.