A földterületek meglehetősen szórtan helyezkednek el: a két legszélső parcella 60 kilométerre van egymástól. A 37-es út két oldalán, Szegilongtól Hercegkútig mintegy 400 hektár terül el, a többi a Bodrogközben található. A vetésszerkezet rendkívül változatos: búza, durumbúza, őszi árpa, őszi káposztarepce, napraforgó, szója, kukorica, cirok, homoki zab és olajretek is szerepel a palettán. Mint mondja, a cél az, hogy megtalálják, melyik kultúra hoz a legtöbbet az adott évben.
Nem lehet tervezni - súlyos gondra mutatott rá a magyar növénytermesztő
Minden év más, így a növényekkel is széles spektrumon kell dolgozunk
– fogalmazott az Agrárszektornak Kerchner István.
A kihívásokat azonban már nem annyira a termelés, mint inkább a piac jelenti. Az elmúlt évek piaci mozgásait és az ukrán import hatását különösen nehezen tudja értelmezni. Úgy látja, az áruk elhelyezkedése és útja követhetetlen, a hazai piac kiszolgáltatottá vált.
Termésátlagainkkal nincs nagy baj, de az árakkal annál inkább. Az utolsó jó évünk a Covid előtti volt
– fogalmaz.
A gazdaság egyik tartópillére az állattenyésztés
Tiszacsermelyi telepén 500 húshasznú marhát tartanak, és a növendék állatokat kizárólag hízott formában, nagy súllyal értékesítik. A jövedelmezőséget részben ez a stratégia biztosítja, különösen akkor, amikor a takarmányárak alacsonyabbak.
Itt működik a generációváltás: így csinálja a több száz hektáros borsodi gazda
Ugyanakkor az állattenyésztés sem mentes a nehézségektől. A piacon most is ott állnak az eladásra váró hizlalt állatok, de kevés a kereslet. A meleg időjárás közeledte pedig további problémákat vetít előre az állatok tartásában és értékesítésében egyaránt. A jövőre vonatkozó kilátások egyelőre homályosak.
Ma már a piac az igazi fő ellenség. Nem elég a változó időjárás, nem elég a kártevők elleni egyre nehezedő küzdelem, hanem az, hogy nem tudod, megéri-e egyáltalán elvetni, termeszteni az adott növényt; tartani az állatot!
A gazda szerint nincs olyan információs háttér, amely alapján megalapozott döntést lehetne hozni például arról, milyen növényekre, tenyész- vagy hízóállatokra van piaci kereslet, miként alakulnak majd az árak. A gazdaság jövőjét fia fogja tovább vinni, ez Kerchner István számára nem kérdés. Mint mondja, természetes módon alakult így, külön megbeszélésre sem volt szükség.
Meglepő toxinmérések okoztak fejtörést: vallott a magyar gazda
Ő erre született. Szakmailag nagyon jó, szorgalmas, nem adja fel. Ugyanakkor a fiatal generációk számára ma kevésbé vonzó az állattenyésztés. A munkateher nagy, a munkaerőhiány pedig évről évre fokozódik.
Kerchner István szerint hosszú távon a klasszikus családi modell maradhat életképes: ahol a gazdaság, az állatok, a család és a munkaerő egy helyen van, egy rendszerben működik. A gazdaság jövőjébe vetett hite viszont tovább él a fia révén, aki ugyanazt a hivatást viszi tovább, amit ő több mint harminc éve kezdett el építeni.
