A gazdaság jelenleg többféle gyümölcsfaj termesztésére épül. A málnát 2,1 hektáron nevelik, amely az egyik legmunkásabb és legköltségesebb kultúrának számít. Emellett 1,1 hektáron újonnan telepített szamócaültetvényük van, amelynek gondozása és betakarítása szintén komoly feladatot jelent a családnak és az alkalmazottaknak. A bogyósok mellett a csonthéjasok is fontos szerepet játszanak, 3 hektáron kajszit termesztenek, amely a térségben hagyományosan jelentős kultúrának számít. A sokféleség azonban nemcsak lehetőség, hanem kockázat is, hiszen minden egyes gyümölcs más és más kihívásokat tartogat az időjárás, a piaci árak és a munkaerőigény tekintetében.

Meglepő toxinmérések okoztak fejtörést: vallott a magyar gazda

A jelenlegi helyzetben, amikor a költségek magasak, az árak pedig hullámzóak, a józan, megfontolt gazdálkodás válik kulcsfontosságúvá.

Az elmúlt két év tapasztalatai jól mutatják, mennyire kiszolgáltatott az ágazat az időjárásnak. A 2024-es évben a tavaszi fagyok okoztak nehézséget, míg 2025-ben a forró nyár rontotta a terméskilátásokat. Az idei év kifejezetten ígéretesnek indult, ám a június végi és július eleji 40 fokos hőhullám pont a szüret idején érkezett, amikor a gyümölcsök a legérzékenyebbek. A kánikula kényszerérést indított el, ami nemcsak a mennyiséget, hanem a minőséget is rontotta. Hiába volt az ültetvények felett jégháló, és hiába működött az öntözőrendszer, a természet erőivel nehéz felvenni a versenyt. Joó István elmondása szerint a várt mennyiséghez képest 30–35 százalékkal kevesebb gyümölcs került a ládákba.

Az idei év kezdetben jónak ígérkezett, de a nyári hőstressz miatt a termés minősége és mennyisége is romlott. Még a jégháló és az öntözés sem tudta ellensúlyozni a 40 fokos kánikulát

– mondta Joó István.

Az időjárás mellett a gazdálkodás egyik legnagyobb nehézsége a magas beruházási költség. A bogyós gyümölcsök termesztéséhez elengedhetetlen az öntözés, a jégháló vagy akár fedett termesztőberendezések kiépítése. Ezek nélkül nem lehet biztonságosan és gazdaságosan termelni. A befektetés azonban hatalmas, miközben a megtérülés lassú és bizonytalan. A piaci árak ingadozása tovább növeli a kockázatot, egy-egy szezonban a felvásárlási árak gyakran nem fedezik a termelési költségeket, különösen akkor, ha a hozamot az időjárás csökkenti.

Ki fogja ezt csinálni 5-10 év múlva? Durván visszaüthet a munkaerőhiány itthon

Míg gépkezelőt, traktorost még viszonylag könnyebb találni, a gulyások, állatgondozók utánpótlása egyre nehezebb.

A gazda elmondta, hogy mindezek mellett a munkaerő jelenti a legnagyobb kihívást. A bogyós gyümölcsöket két naponta kell szedni, hiszen gyorsan romlanak, és nem várhatnak a fákon vagy bokrokon, mint például az alma. Ez hatalmas szervezést és megbízható munkaerőt igényelne, ám egyre nehezebb embereket találni a betakarításhoz. Joó István szerint nem is annyira a szakképzettség hiánya, inkább az a probléma, hogy egyszerűen nincs elegendő munkaerő a piacon, a meglévő emberek pedig egyre kevésbé ezt a fajta munkát.

A legnagyobb gond a munkaerő, amit egyre nehezebb találni, és egyre drágább is. A bogyósnál nem lehet akkora mennyiséget szedni, mint más gyümölcsöknél, így a bevétel sem fedezi ugyanúgy a kiadásokat

– fogalmazott a gazdálkodó.

A munkaerőhiány ráadásul hosszú távon sem látszik enyhülni. A magyar gazdák egyre gyakrabban tekintenek külföldi példákra, ahol már bevett gyakorlat a harmadik országból érkező idénymunkások alkalmazása. Ausztriában például sok gyümölcstermesztő kizárólag így tudja biztosítani a betakarítást, és Joó István szerint Magyarországon is elkerülhetetlen lesz ez az út. A helyzetet súlyosbítja, hogy a hazai termelők között nincs igazi összefogás, ami az árképzésben és a piaci érdekérvényesítésben is hátrányt jelent.

Úgy beütött a baj, hogy fel kellett számolnia állományát a magyar gazdának

Fejér megye déli részén, Cecén és környékén gazdálkodik Németh Gábor és családja, akik immár három generáció óta folytatják ezt a hivatást.

A munkaerőpiacon egyszerűen nincsenek tartalékok. Aki tudna dolgozni, sokszor nem akar, inkább más megélhetési formát választ. Ezért hosszabb távon csak a környező országokból vagy harmadik országból érkező munkaerő jelenthet megoldást

– véli Joó István.