A 2025-ös nyári aszályos időjárás erősen éreztette hatását a kukorica- és napraforgótermés hozamán. Bár a 2022-es mélypontot várhatóan sikerül elkerülni, a hozamvárakozások csökkentek. Ezzel szemben globálisan, de akár EU-szinten is nőtt a két növény termése. Magyarországon az aszályhelyzet – a hőhullámok, hőstressz és csapadékhiány – miatt jelentősen csökkenhet a kukorica hozama. A JRC MARS kutatóközpont 2025. júliusi becslése még hektáronként 6 tonnás hozamot prognosztizált, de a legfrissebb, augusztus 28-i számítás már csak 5,6 tonna/hektár hozammal számolt.

A termőterület is mérséklődött: az előző becslés 800–830 ezer hektárról szólt, a jelenlegi reális előrejelzés viszont 750–780 ezer hektárt jelez. A csapadék mennyisége térségenként eltérő volt: a Dunántúl valamivel jobb helyzetben van, míg az Alföldön sokkal kevesebb eső esett az elmúlt hónapokban, ami a betakarítható termés mennyiségét is rontja.

A tavaszi vetésű növényeknél az aszály okozta a legnagyobb problémát, ezt megelőzte egy hűvösebb május, ami szintén kárt tett a fejlődésben. Magyarországon, Romániában és Bulgáriában egyaránt gyengébb kukoricatermés várható, miközben a sertéspiacot az afrikai sertéspestis és a piaci versenyhelyzet is nehezíti

- értékelte a régiós helyzetet Nyárs Levente, a K&H vezető agrárszakértője 

Így a 2025-ös magyar kukoricatermés várhatóan 3–4 millió tonna között alakul, de ezt még befolyásolhatja az aflatoxinnal való fertőzöttség. Az egyre gyakoribb aszályhelyzetek rugalmasabb alkalmazkodást kívánnak meg a gazdáktól, akár a vetésszerkezet átalakítása is szükségessé válhat. Ezzel szemben az őszi kalászosok, egyes hüvelyes növények és a cirok termőterülete várhatóan növekedhet, hiszen ezeknél a növényeknél nagyobb a termésbiztonság. Ugyanakkor a piaci igények is meghatározzák majd, milyen alternatív kultúrák kerülhetnek be a termelésbe.

A napraforgó ugyan jobban viselte a száraz nyári hónapokat, de itt is csökkennek a hozamvárakozások. Az előrejelzések szerint az elmúlt öt év átlagához képest 5 százalékos, az előző évhez képest pedig 8 százalékos visszaesés várható. Mintegy 750 ezer hektárnyi területen vetettek napraforgót, az átlaghozam 2–2,5 tonna/hektárra becsülhető. A földrajzi elhelyezkedés azonban döntő: a csapadékosabb területeken jóval magasabb lehet a hozam.

Az állattenyésztés is nehéz helyzetbe került

Az idei év súlyos csapása volt a ragadós száj- és körömfájás (RSzKF), amely a sertés- és tejágazatot is visszavetette. Közel húszezer állatot kellett leölni, köztük 9300 szarvasmarhát és mintegy 10 ezer sertést. Az érintett telepek termelése ezzel gyakorlatilag lenullázódott. A kártalanítást egy részük már megkapta, és zajlik az újratelepítés. A Nemzetközi Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) 2025. szeptember 10-i hatállyal visszaállította Magyarország hivatalos RSzKF-mentes státuszát. A hazai élősertés árai csökkentek a tavalyihoz képest, a mélypont 2025 márciusában következett be, amikor az ár 545 Ft/kg körül alakult. Júliusban a sertés termelői felvásárlási árak 6 százalékkal maradtak el az előző év azonos időszakától.

A sertéságazat világszerte nehézségekkel küzd: az afrikai sertéspestis, az APP és a PRRS miatt jelentős költségtöbbletek terhelik a gazdákat. A nemzetközi piaci tényezők, így például a kínai büntetővámok is rontják az európai versenyképességet. A tejágazatban az 50 év után ismét felbukkanó RSzKF súlyos problémát okozott, de pozitív fejlemény, hogy az EU-s előrejelzések szerint a tejhozamok több mint 1 százalékkal növekedhetnek, és a tejzsír- és tejfehérje-tartalom is javul.

Magyarországon 2025 júliusában a nyerstej termelői átlagára 21 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Szeptemberben a Nébih megerősítette a kéknyelv betegség megjelenését két somogyi húshasznú szarvasmarhaállományban. Bár a vírus a kérődző állatokra veszélyes, élelmiszerbiztonsági kockázatot nem jelent, emberre nem terjed. A környezeti és járványügyi kihívásokat részben enyhítik a Közös Agrárpolitika (KAP) II. pillér beruházási pályázati döntései, amelyek révén a gazdák végre megvalósíthatják eddig parkolópályán tartott fejlesztéseiket. Ezek a beruházások a jövőben hatékonyabb termelést és nagyobb termelésbiztonságot eredményezhetnek.

Az időjárás nem kedvezett 2025-nek. A várakozás az volt, hogy tíz év alatt egyszer fordul elő ilyen helyzet, de 2022 után ismét aszály volt. A ragadós száj- és körömfájás szintén nagyon komoly gondot jelentett. Jó hír azonban, hogy a közös agrárpolitikai döntések elkezdtek megérkezni, a beruházások nagyon fontosak lesznek. Aki hosszú távon versenyképes akar maradni, annak be kell fektetnie

- fogalmazott Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.

A kis élelmiszeripari támogatások esetében már 554 projekt kapott támogatói okiratot, a kis állattartó telepek támogatásánál pedig 209 projekt. Míg tavaly az infláció miatt sokan elhalasztották a beruházásokat, idén a szakértők szerint ezek tényleges megvalósulása várható.