Nagyné Legény Ildikó, a MAGOSZ Gazdasszony Tagozatának elnöke elmondta, hogy a ma bemutatott stratégia mögött valódi gazdálkodási tapasztalatok és közös gondolkodás áll, olyan emberek javaslatai, akik maguk is benne vannak az agráriumban. A dokumentum nem egy problémalista, hanem azt fogalmazták meg benne, hogy milyen magyar mezőgazdaságot és magyar vidéket képzelnek el, nemcsak maguknak, hanem a következő generációknak is. Üzenet az a döntéshozóknak a szakma és a társadalom irányából is, és remélik, hogy ennek nyomán meg fog indulni egy párbeszéd vidék és város, fiatalok és idősebb generációk között. Nagyné Legény Ildikó beszélt arról is, hogy

a magyar föld több, mint természeti erőforrás, nemzeti örökségünk és jövőnk záloga is. Biztosítani kell a következő nemzedékek számára is, hogy magyar földön termett, kiváló minőségű élelmiszerhez juthassanak.

Derdák Gábor, a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozatának elnöke a generációváltást emelte ki, emlékeztetve arra, hogy a gazdatársadalom átlagéletkora folyamatosan nő, nemcsak Magyarországon, de egész Európában. Ennek a kihívásnak a megoldására a szakember két megoldási utat látott: a családon belüli öröklés kérdésének rendezését, illetve a lehetőség biztosítását a mezőgazdaságon kívülről érkezőknek. A szakember szerint

erősíteni kell a családi gazdaságokat, meg kell őrizni az elért eredményeket és kedvezményeket. Vonzóvá kell tenni a mezőgazdaságot a fiatalok számára egy életpályamodell kialakításával.

A stratégiában kiemelt fontosságú az alkalmazkodó talajvédelem és az okszerű vízhasználat. Mint a javaslat alkotói fogalmaztak, a talaj vízmegtartó képességének javítását tudatossá kell tenni, ebben gyakorlati iránymutatást kell adni a gazdálkodók számára. Támogatni kell a családi gazdaságokat és a fiatal gazdák földhöz jutását is, valamint biztosítani kell a piacvédelmet a magyar termékek számára. A cél egy olyan piaci környezet, ahol a magyar élelmiszerek nem hátrányos körülmények között tudnak versenyezni.

Stratégiai cél az is, hogy a magyar asztalra magyar élelmiszert juttassanak. Ennek kapcsán Nagyné Legény Ildikó jelezte, hogy fontos a rövid ellátási láncok megerősítése és a helyi termelők közétkeztetésbe történő becsatlakoztatása. Emellett növelni kell a helyi feldolgozó kapacitásokat, és összhangba kell hozni a lokális termeléssel.

A rugalmas és észszerű szabályozás, illetve az adminisztrációs terhek csökkentése sem várathat magára. Ezen belül a javaslatcsomag megalkotói a vadkárokra vonatkozó szabályozás teljes újragondolását szorgalmazzák. Mint fogalmaztak, foglalkozni kell a jövedelmezőség és kiszámítható gazdálkodási feltételek megteremtésével is: meg kell erősíteni a termelői pozíciókat a termékpályán belül, a jövedelmek megoszlásának pedig átláthatóbbnak kell lenniük.

A stratégia részét képzi az információalapú gazdálkodás és gazdálkodói alapú együttműködések erősítése. Derdák Gábor elmondta, hogy a gazdálkodók kezében rengeteg adat van, segíteni kell őket abban, hogy ez információvá váljon. Ehhez viszont a gazdáknak szorosabban kell együttműködnie az egyetemekkel, vállalkozásokkal és szervezetekkel Emellett a gazdálkodói együttműködéseket is erősíteni kell a hatékonyság növelése és a versenyképesség fenntartása. Hatékony kommunikációval kell javítani az agrárium társadalmi elfogadottságát és megítélését, illetve a fogyasztók edukálására is hangsúlyt kell fektetni, nemcsak a hazai élelmiszerek minőségét illetően, de a rövid szállítási láncok előnyeit illetően is. Nagyné Legény Ildikó jelezte,

csak egy módon lesz egészséges a társadalom: ha egészséges élelmiszert fogyaszt.

Jakab István, a MAGOSZ elnöke elmondta, hogy a szervezet szeptember során a fiatal gazdák és a gazdasszonyok javaslatai alapján fogja megalkotni a saját stratégiáját. A szakember szerint az idősebbek részéről nagyon fontos a tapasztalatok átadása, de a fiatal gazdák és gazdasszonyok kezébe kell adni a sorsuk irányítását. A MAGOSZ jelezte, hogy a javaslatcsomagot el fogják küldeni az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztériumnak is.