Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 16 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával január második hetében.
Az 51,3 ezer tonnás betakarított mennyiség 7500 tonnával múlja felül a 2024-ben szüretelt mennyiséget.
A tavalyi évben csaknem egyharmadával több alma termett a németeknél, mint egy évvel korábbinál.
Marokkó tovább erősítette pozícióját a német paprikapiacon, és történetében először lépte át az 50 ezer tonnás exportmennyiséget.
A spanyolok 1986-ban, négy évtizede csatlakoztak az unióhoz, azóta a zöldság-gyümölcs ágazatuk folyamatosan bővült.
Decemberben 2,2 millió tonna kukoricát exportált Ukrajna, elsősorban a mediterrán térségbe és az EU-ba.
A nehézségek ellenére az elmúlt két évtized legjobb éve volt a 2024-es a magyar haltermelésben.
Ausztrália és az Egyesült Államok között éles verseny alakult ki a dél-koreai malmi búza piacán.
Az orosz támadások jelentősen visszavetették az ukrán élelmiszerexportot decemberben.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
Ukrajnában jelentősen, ötszörösére bővült a burgonya importja, a legfőbb partnerek közé Lengyelország, Egyiptom és Hollandia tartozott az év első tíz hónapjában.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 14 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával december első hetében.
A tavalyi nyári aszály miatt jelentős volt a terméskiesés, amit idén a területnövekedés és a kiváló hozamok miatt túlkínálat követett.
Oroszország már az idei év végére a világ ötödik legnagyobb sertésexportőrévé válhat.
Ukrajnában túltermelés és nyomott árak tapasztalhatók a téli zöldségek piacán.
Magyarország zöldpaprika-exportja csökkent, külkereskedelmi egyenlege javult 2025 első tíz hónapjában.
A burgonya, a szója és a kukorica hozamai is elmaradtak a tavalyi szinttől, de a zöldpaprika és az alma hozama sem fest jól.
2025 a szakma szerint „fekete év” lett, hiszen Magyarországon soha nem mértek még ilyen alacsony almatermést, mint most.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a társhatóságokkal összehangolt akcióban csapott le egy szervezetten működő, külföldi áruszállítói hálózatra.
A ráfordításokon belül a műtrágyák ára nőtt a leginkább: átlagosan 12,7 százalékkal drágultak.
A terményáraktól, az egyes szektorok jövedelmezőségétől és a kiírt támogatásoktól függ a gazdák gépbeszerzési hajlandósága.
Már 2025 nyarán látni lehetett, hogy gyülekeznek a sötét felhők a tejágazat fölött.
A Bászna-ügy, a klímaváltozás és a talaj kizsigerelése is komoly veszélyt jelenthet sok gazdálkodónak.
42 millió helyett csak 27 millió nőt és gyermeket értek el az UNICEF élelmezési programjai a finanszírozás befagyasztása miatt.
A klímaváltozás alkalmazkodásra, a korábbi bevett módszerek minél gyorsabb újragondolására kényszeríti a magyar mezőgazdaságot.
