A november közepi operatív jelentések szerint a hazai mezőgazdaság őszi munkálatai a tervezett ütemben haladnak, ugyanakkor több területen visszaesés tapasztalható a tavalyi évhez viszonyítva. Az őszi vetésű növények tervezett területe idén 1,6 millió hektár, amelynek közel 99 százalékán már elvégezték a talaj-előkészítést. A tavaszi vetésű kultúráknál viszont a talajmunka üteme lassabb: a NAK felmérése szerint a tervezett 1,5 millió hektár csupán 32,9%-án fejeződött be a talajelőkészítés - írja az AKI kiadványában.

Aranyat érnek, mégis alig termesztik itthon ezeket a csodazöldségeket

Nem lehet elég korán kezdeni a kert megtervezését, mert ha néhány különlegesebb fajjal szeretnénk bővülni, időt kell hagyni a beszerzésükre.

Nőtt az őszi búza vetésterülete

Az őszi gabonák vetése 1,5 millió hektáron történt meg, és a tervezett terület egésze elkészült november 12-ig. Az őszi árpa, búza, durumbúza és tritikálé esetében a munkák teljesen lezárultak.
Az őszi rozs vetése közel teljes, 99,9%-os készültséget mutat.

A NAK adatai alapján az őszi búza (durumbúza nélkül) területe jelentősen, 7,8%-kal nőtt, így elérte a 994 ezer hektárt. A vetések üteme összességében megegyezett a tavalyi év tapasztalataival.

Az őszi káposztarepce vetésterülete idén nőtt, elérve a 153,1 ezer hektárt, és a munkálatok időben befejeződtek. A napraforgó betakarítása gyakorlatilag lezárult: a terület 99,8%-án már learatták az állományt. A 711,3 ezer hektárról összesen 1,7 millió tonna termést takarítottak be, az országos átlaghozam 2,4 t/ha. A legalacsonyabb hozamot Csongrád-Csanád (1,6 t/ha), a legmagasabbat Baranya vármegye (3,2 t/ha) érte el.

Lépnek a magyar gazdák: már több százezer hektáron termelnek így

Tovább nőtt a hazai ökológiai gazdálkodásba bevont területek mérete Magyarországon.

Burgonya és szója: vegyes eredmények

A burgonya betakarítása teljes körűen befejeződött. Az idei átlaghozam 24 t/ha, ami 11,7%-kal alacsonyabb a 2024-es értéknél. A vármegyék közötti eltérés jelentős: Nógrádban csupán 8 t/ha-t mértek, míg Komárom-Esztergomban 40 t/ha-t. A szója betakarítása ugyancsak lezárult: a 79,4 ezer hektáron termesztett növény össztermése 170,2 ezer tonna, átlaghozama pedig 2,1 t/ha, ami 4%-os visszaesést jelent. A cukorrépa tervezett 11,5 ezer hektárból november 12-ig 64,7%-ot arattak le. Az átlaghozam 51,1 t/ha, ami 8%-kal alacsonyabb a tavalyinál.

A kukorica esetében jelentős a visszaesés

A NAK adatai szerint a kukorica 2025. évi hazai vetésterülete 752,3 ezer hektár, amelynek 96,9%-át már betakarították. A 5,1 t/ha termésátlag 12,4%-kal marad el a 2024-es értéktől, az eddig betakarított mennyiség 3,7 millió tonna. A hibridkukorica-vetőmag termelése 12,8 ezer hektáron zajlott, a betakarítás 99,7%-os készültségű. A hozam 3 t/ha, ami 13%-os csökkenés tavalyhoz képest. A silókukorica betakarítása is befejeződött; az átlaghozam 23,1 t/ha, ami 10,7%-kal kevesebb az előző évinél.

Újabb gondot okozott a magyar kukorica lejtmenete: elindult az átrendeződés?

Alig marad mostanában kukoricatarló, ami a jelentős madárvonulási útvonalakat is teljesen átrendezheti.

A zöldségfélék betakarítása - a fejes káposzta kivételével - november 12-re lezárult. A csemegekukorica a tavalyinál kedvezőbb évet zárt, országos átlaghozama mintegy 14,1 tonna hektáronként. A vöröshagyma-, paradicsom- és fűszerpaprika-termesztők szintén javuló eredményeket értek el, átlagosan 2-7 százalék közötti hozamnövekedéssel.

Ezzel szemben a zöldpaprika terméshozama jelentősen, közel 30 százalékkal visszaesett, míg a fejes káposztáé 17,6 százalékkal maradt el a 2024-es szinttől.

Ezt mindenkinek tudnia kell: így lehetnek sikeresek a magyar termelők

Magyarország talajtani adottságai rendkívül változatosak, ezért az öntözésre adott reakcióik is nagy mértékben eltérőek lehetnek.

Gyengén muzsikált az alma is

Az őszi betakarítású gyümölcsök közül az alma és a körte szedése is a végéhez közeledett a jelentés időpontjában. Az alma, amely a legjelentősebb hazai gyümölcsfaj, különösen gyenge évet produkált: átlaghozama mindössze 8,2 tonna hektáronként, ami 45 százalékkal marad el az előző év eredményeitől. A körte termésátlaga 6,8 tonna hektáronként alakult, így a termelők ezen a területen is visszaesést tapasztaltak, nagyjából 8,7 százalékos csökkenéssel a tavalyi értékhez képest.

Az Agrárszektor is megírta, hogy 2025-ben Magyarország olyan mértékű terméskieséssel szembesült, amely még az iparág szereplőit is megrendítette. A hagyományosan 400-600 ezer tonnás éves almahozam helyett mindössze mintegy 160 ezer tonna termett, ez egy olyan szám, amire az elmúlt évtizedek statisztikái alapján gyakorlatilag még nem volt példa.

Ilyen almával vannak tele a magyar boltok: jobb, ha tudod, honnan jön

2025 a szakma szerint „fekete év” lett, hiszen Magyarországon soha nem mértek még ilyen alacsony almatermést, mint most.

A hazai ipari feldolgozók kapacitása meghaladná a 350 ezer tonnát, így idén nemhogy exportáruról, de a saját üzemek ellátásáról sem lehetett szó.

Mindezek mellett a termőtájak közötti eltérések miatt az étkezési alma aránya magasabb lett, de ez sem volt képes enyhíteni a kínálati hiányt. A hiány pedig hamar találkozott a lengyel túlkínálattal.