Szeptember 23-án megkezdődött a híres grenoble-i dió betakarítása, amelyről Nathalie Gaillard, a CING (Comité Interprofessionnel de la Noix de Grenoble) koordinátora osztotta meg az első információkat. Elmondása szerint a 2025-ös év sem kiemelkedő, sem katasztrofális nem lesz: a várható termésmennyiség 11–12 ezer tonna körül alakul, ami az előző évi, 10 ezer tonnás hozamhoz képest enyhe növekedést jelent. A május-júniusi csapadékhiány következtében a diók mérete jellemzően kisebb lesz, ugyanakkor a minőség megfelelőnek ígérkezik - írja a FruitVeb.

A korai fajták, mint például a Lara, kifejezetten szép külleműek, ami biztató jel, és az első rázások alapján a válogatási veszteség is minimális lehet, szemben a tavalyi évvel, amikor a termés közel 30%-át ki kellett selejtezni. A piaci, értékesítési kilátások ugyanakkor bizonytalanok. Bár az árak egyelőre stabilan alakulnak, az Egyesült Államok és az Európai Unió között idén nyáron aláírt kereskedelmi megállapodás sötét árnyékot vethet a francia termelők helyzetére. Az augusztusi egyezmény célja a vámfeszültségek enyhítése volt, miután Washington az európai termékek túlzott megadóztatását helyezte kilátásba. Az EU cserébe vállalta, hogy piacát megnyitja számos amerikai termék előtt, köztük a diófélék, friss és feldolgozott gyümölcsök, tejtermékek, húsfélék, vetőmagok és a szójaolaj számára. A megállapodás értelmében ezek az árucikkek vámmentesen, az eddigi 4%-os vámtétel helyett 0%-kal kerülhetnek be az uniós piacra, várhatóan 2026 januárjától.

A francia termelők számára ez komoly bevételkiesést jelenthet: az engedélyezett 500 ezer tonnás amerikai diókvóta 0%-os vám mellett 0,12 USD/kg (45 Ft/kg) veszteséget okozhat számukra. A grenoble-i dió eredetvédelmi oltalma jelenleg csak a héjas dióra vonatkozik, ugyanakkor a CING régóta törekszik arra, hogy a dióbélre is kiterjessze a védelmet. Ennek különös jelentősége van, mivel Franciaországban elfogyasztott dióbél 95%-a importból származik (főként Chiléből, az Egyesült Államokból és Kelet-Európából).

A dióbél iránti kereslet különösen a fiatalabb korosztály körében magas, míg a héjas diót jellemzően az 50 év felettiek fogyasztják. Ez a fogyasztási szokás összhangban áll az egyre népszerűbbé váló „snack” típusú termékek térnyerésével. Bár a héjas dió továbbra is a grenoble-i piac gerincét képezi, a szektor felismerte a kínálat diverzifikálásának és szegmentálásának szükségességét, ráadásul a termelők és kereskedők részéről egyaránt erőteljes igény mutatkozik a dióbél iránt. A CING új exportpiacokat is keres, így például Kanadát, ahol a dióbél fogyasztása eléri a 13 ezer tonnát, míg a héjas dióé mindössze 1000 tonna.

A grenoble-i dió 1938 óta létező eredetvédelmi előírásai három helyi fajtára terjednek ki: a legismertebb a Franquette, amely az oltalom alatt álló termelés 90%-át adja, valamint a Mayette és a Parisienne fajtákat. A CING azonban három éve kezdeményezte a Fernor fajta felvételét is az oltalom alá. A régióban már telepített Fernor a Franquette és az amerikai Lara keresztezéséből született, és a tapasztalatok szerint jövedelmezőbb termesztést tesz lehetővé. A hivatalos kérelmet 2022-ben nyújtották be az INAO-hoz (Institut National de l'Origine et de la Qualité), és ha minden a tervek szerint halad, 2027-től már ez a negyedik fajta is bekerülhet az eredetvédelmi specifikációba.

A 2025-ös szezonban a grenoble-i dió kommunikációs stratégiája is megújul. Korábban a CING főként a betakarítás időszakában tájékoztatta a fogyasztókat, amikor a friss dió még nem volt elérhető az üzletekben (a szárítási és csomagolási folyamat ugyanis további három hetet vesz igénybe, mire az új termés leváltja az előző évi készleteket a boltok polcain). Idén a kampány középpontjában a marketing áll, amelynek részeként november 6-án indul az „Új diók” elnevezésű promóció. Ennek célja, hogy a vásárlók tudomást szerezzenek az új termés boltokba érkezéséről. Az akcióhoz különböző bolti aktivitások és egy rendezvény is kapcsolódik, amelyet a Vinay (Isère) településen található Grand Séchoir diómúzeumban tartanak.