Március 10-én jön a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
A nyers, héjas dió termelői nettó ára erősen függött a minőségtől: kilogrammonként 700 és 1200 forint között szóródott, jellemzően 800-900 Ft/kg körüli szinten alakult. A Budapest Nagybani Piacon januárban a magyar dióbél ára 3000-3500 Ft/kg volt, februártól azonban már döntően import áru jelent meg a piacon. Az import dióbél ára minőségtől függően 3500-5000 Ft/kg között mozog, ahol a feles dió a drágább, a tört szem pedig az olcsóbb kategóriát képviseli. Tehát mérsékelt áremelkedés zajlott le a tavalyi árakhoz viszonyítva. A termelői és fogyasztói árak néhány száz Ft/kg-os emelkedése a relatíve gyenge hazai termésen túlmenően az európai diótermés csökkenésének is tulajdonítható.
Ömlik az import dió Európába: ki nem találnád, honnan jön a java
Ahogyan lapunk is megírta, mindössze négy olyan esztendő volt, amikor a kedvelt csemege átlagára csökkent előző évhez képest: 2004-ben, 2009-ben, 2016-ban és 2024-ben mérséklődött a dió ára, míg 2010-ben elhanyagolható, pár forintos növekedés volt megfigyelhető.
Fagy, aszály, jég: kettészakadt az ország diótermése
A dió betakarítása tavaly szeptember elején indult, és október közepén fejeződött be. Országos szinten gyenge közepes termés alakult ki, elsősorban az időjárási káresemények miatt. Bár az április eleji fagyhullám a diót még csak mérsékelten érintette, a május 10-ei fagyok az északkeleti országrészben - ahol a hazai diótermő terület mintegy fele található - már a legérzékenyebb fejlődési szakaszban érték az ültetvényeket. Különösen a korai érésű fajták szenvedtek jelentős károkat, sok helyen részleges vagy akár teljes terméskiesés következett be.
Ezzel szemben a dunántúli térségek megúszták a májusi fagyokat, így a termés mennyisége tekintetében éles regionális különbségek alakultak ki. A helyzetet tovább rontotta az áprilistól június végéig tartó aszály, amely különösen az öntözés nélküli - az ültetvények többségét kitevő - gazdaságokban csökkentette a hozamokat. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a megszokott termésnek mindössze 30-50 százaléka realizálódott, amit helyenként nyár eleji jégverés is súlyosbított.
Csak úgy ömlik be hozzánk az import dió: ebből a 2 országból jön a java
Nő a terület, de gyenge az átlaghozam
Magyarországon az elmúlt tíz évben jelentősen nőtt a diótermő terület, elsősorban a bőkezű telepítési támogatások hatására. A növekedés azonban nem járt együtt az intenzív, korszerű árutermelő ültetvények arányos bővülésével. Jelenleg mintegy 1500 hektár tekinthető valódi árutermelő ültetvénynek, miközben az öntözött, nagyüzemi területek nagysága a 400 hektárt sem éri el.
Ez komoly versenyhátrányt jelent: míg a modern ültetvényeken jó évjáratokban 4-5 tonna/ha héjas termés is elérhető, az országos termésátlag 1 tonna/ha alatt marad, a hagyományos, extenzív ültetvényekben pedig gyakran 300 kg/ha körüli hozam a jellemző.
Rengeteg magyar kertben van diófa: ezt sokan nem is tudják róla
Versenyképességi hiányosságaink miatt kiszorulunk a piacról
Héjas dióból Magyarország alapvetően önellátó, érdemi import nem érkezik. Dióbélből viszont az import szerepe folyamatosan nő, elsősorban Romániából és Ukrajnából. Az export ezzel párhuzamosan visszaesett: míg 2018 előtt évente több mint 2000 tonna héjas diót és hasonló mennyiségű dióbelet szállítottunk külföldre, az elmúlt öt évben az exportpotenciál negyedére zsugorodott - "köszönhetően" annak, hogy a versenyképességi hiányosságaink miatt kiszorulunk a piacról.
A fő exportpiacok továbbra is Nagy-Britannia, Németország, Ausztria és Svájc, ugyanakkor az erős európai és globális verseny miatt Magyarország mindössze 3-5 százalékos részesedést képvisel az uniós dióexportban.
Ukrajna esetében fontos, hogy leginkább a kérdéses minőség az az ok, ami miatt ezeket a tételeket Nyugat-Európában, különösen a német és az osztrák piacokon nagyon nehezen lehet forgalmazni. Ennek legfőbb oka, hogy az ukrán diótermő terület több mint 70%-át kiskertek, házikertek adják, ahol semmilyen növényvédelmet nem kapnak a zömmel helyi fajtákból, magoncokból kinevelt fák. A milliónyi kistermelőtől apránként összevásárolgatott tételek egyöntetű minőségét lehetetlen garantálni
- fejtette ki Kocsis Márton.
Durva, ami a piacokon zajlik: már ennyibe kerül egy kiló dió itthon
Van jövője a magyar diónak, de nem mindegy, hogyan
A szakember szerint a dió iránti piaci igény továbbra is jelentős, hosszabb távon inkább növekvő tendenciát mutat. A kérdés az, hogy a hazai termelők képesek-e felvenni az árversenyt. A hagyományos ültetvényekről származó, alacsony hozamú termelés ma már nem versenyképes, különösen az emelkedő energia-, munkaerő- és inputköltségek mellett.
A magyar dió egyik erőssége továbbra is a kiváló minőség és nagy méret, amely globálisan is a top kategóriába sorolja. Ugyanakkor a szárítás magas energiaigénye, valamint a déli féltekéről érkező olcsóbb áru térnyerése komoly kihívást jelent.
Veszélyes kártevő pusztítja a magyar diófákat: ez lehet a megoldás ellene?
Kocsis Márton kiemelte, hosszú távon csak az intenzív, korszerű, öntözött ültetvények biztosíthatják a jövedelmező diótermesztést Magyarországon. Ezek képesek lehetnek túlélni és fejlődni, míg a nem profin művelt, támogatásvezérelt telepítések várhatóan fokozatosan kiszorulnak a piacról.
Gyakorlatilag mindenkivel versenyzünk az export piacokon, a piac pedig ár alapján dönt, így az lesz versenyképes, aki alacsony önköltségen tud termelni. Rövid távon megmaradnak a piacaink, de romlani fog a jövedelmezőség, így a dióágazat zsugorodása várható a termőterület tekintetében. A piaci igény a dióra jelentős és növekvő tendenciát mutat, így az a kérdés, hogy fel tudjuk-e venni az árversenyt. Ehhez hosszú távon intenzív ültetvények telepítésére van szükség, melyen magasabb hozamok mellett nyereségesen és gazdaságosan lehet termelni.
