Összetett, de összességében kedvezőtlen módon hat a hazai agrárexportra a forint elmúlt hetekben látott erősödése, legalábbis az exportőrök szempontjából. Az egyik leginkább érintett szegmens a hazai zöldség-gyümölcs ágazat, azon belül is a termelők és a feldolgozók is. A forint hetek alatt 20 egységet erősödött: míg a választások előestéjén 375 forint körül volt egy euró, manapság 355 forint környékén mozog az árfolyam.

A frisspiaci zöldség-gyümölcs terén Magyarország exportpotenciálja az elmúlt 5-6 évben nagyon jelentősen zuhant.

Ágazatonként eltérő a helyzet, de a friss zöldségek és gyümölcsök hozzávetőleg 10 százalékát tudja exportálni az ágazat - folyamatosan csökkenő export és folyamatosan növekvő import mellett. A gyengülő külkereskedelmi pozíció mellett az árfolyam erősödése 8-10 százalékkal csökkenti a forintban kifejezett exportárbevételt.

Az importot elvileg olcsóbbá kellene tennie a forint erősödésének - akár gyümölcsöt, zöldséget importálunk, akár az itthoni termeléshez szükséges inputanyagokat, így például műtrágyát vagy növényvédőszert. A mezőgazdaságban felhasznált inputanyagok és termelőeszközök döntő többségét importáljuk, ezeket természetesen euróban, ritkább esetben dollárban számolják el, hiszen nagyon erősen korlátozott a magyarországi gépgyártás, műtrágyagyártás vagy növényvédőszer-gyártás. A forinterősödés pozitív hatása ugyanakkor várhatóan elmarad Apáti Ferenc, a FruitVeb elnöke szerint, aki az Agrárszektornak úgy fogalmazott: 

nem biztos, hogy az importban ezt fogjuk érezni, mert attól tartok, hogy a forgalmazók lenyelik ezt az árfolyamnyereséget.

Az elnök szerint az a kérdés, hogy a külföldről importáló forgalmazók átadják-e a nyereséget, ami a forinterősödéssel képződik, vagy inkább kitartják-e a forintban kifejezett áraikat, ezzel az eurós beszerzés révén megnyert különbözetet lenyelve. 

A feldolgozók még jobban megérzik

A frisspiaci szegmens mellett a ráépülő feldolgozóipar az, amely leginkább megszenvedi az erős forint hatásait. Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnök-ügyvezetője az Agrárszektornak kiemelte: a hűtő- és konzervipar, tehát a zöldség-gyümölcs feldolgozás nagyobb mértékben érzi ennek a hatásait, mert a feldolgozott termékeiknek hozzávetőleg a kétharmadát exportálják.

Ezek az üzletek általában euróban köttetnek, így a forint átváltásnál 30-35 forintot buknak minden eurón.

Hozzátette: a leginkább ott vannak problémák, ahol lekötött árak a jellemzőek. A frisspiaci árak minden héten változnak, ott valamelyest követik az európai trendeket az eurós árak, de nagyon kis változásokkal - ha pedig erős a forint, az nyilvánvalóan termelői árcsökkenést fog okozni.

A paradicsom piacán némileg más a helyzet, főleg lokális hatások miatt, a paradicsomnak egy kicsit emelkedett az eurós ára, mert van egyfajta hiány Európában.

Ennek oka elsősorban a spanyolországi és észak-afrikai rossz időjárás, valamint az, hogy a Törökország megállapodott Oroszországgal egy még magasabb exportkvótában. Ez egy ideig egy relatív hiányhelyzetet alakított ki, viszont jelenleg folyamatosan nő a paradicsom mennyisége Európában, hiszen szinte minden szereplő azonos időszakban ültetett.Kérdés persze, hogy milyen árfolyamszint lenne ideális a szektornak? Nagypéter Sándor úgy fogalmazott:

Nekünk egyáltalán nem jó az erős forint. Én erre azt szoktam mondani, hogy egy 390-es euró árfolyam mindenkinek jó lenne. De az sem jó, hogy ma 390, jövő hónapban 370, utána meg 430, ezekkel az ingadozásokkal nem lehet tervezni.

Az elnök szerint az inputárak csökkenése is inkább elméleti, jelenleg főleg az iráni háború miatt az olajszármazékok drágulása miatt nem mérséklődik a műtrágya ára, ráadásul a leginkább versenyképes fóliás és üvegházi kertészetben nem a legmagasabb költségtétel a műtrágya, itt a legdrágább termelési tényezők között a munkaerő és az energia szerepel.

A gabonatermesztőket már nem érinti

A gabonatermesztőket a mostani forintgyengülés már többségében nem érinti, hiszen a termelőknél már jellemzően nincs áru. A gabona túlnyomó része már kereskedőknél van, ezeket folyamatosan exportálják - mondta el az Agrárszektornak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Hozzátette: Európában a kukoricatermést illetően szűkebb kínálatot vár, amely áremelkedéshez vezet. Mint fogalmazott:

A forinterősödés hatása valószínűleg másodrendű lesz a kukorica áremelkedése mellett. Az áremelkedés jeleit már lehet látni a tőzsdén is, hiszen várhatóan Európában rekordmennyiségű kukoricaimportra lesz szükség az év második felében. Ez pedig fel fogja értékelni a kalászos terményeket is.

Az elnök szerint az aszály várhatóan negatívan érinti a kalászos termést is. Mindezek a tényezők tehát a forinterősödés hatását ellensúlyozzák, legalábbis a termelői oldalról. Extrém forinterősödés esetén, ha például 320 forint lenne egy euró, már éreznék a gazdák is, de a mostani erősödés a piaci folyamatok miatt még nem számottevőek a termelők forintban számolt bevételeit tekintve. Petőházi Tamás kijelentette: valószínűleg a kereskedők számára sem jelent érdemi negatívumot a mostani forinterősödés, hiszen ők jellemzően élnek a hedgelés, vagyis az árfolyambiztosítás különféle eszközeivel, különösen a nagyobb tételek esetében.