Minden nagyobb kertben helye lenne, különösen manapság. Mert a megváltozott éghajlatk szempontjából, átgondolt helyre telepítve, mint jelentős árnyékot adó növény, elviselhetővé teszi a nyári forróságban a kertben való tevékenykedést és még gyümölcsöt is terem. Miután későn virágzik, így a kora és késő tavaszi fagyos időszakok is elvétve károsítják, tehát nagy biztonsággal telepíthető gyümölcsfaj. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a magyarországi diótermesztés döntő részét mindig a szórványban és házikertben megtermett dió biztosította. Amennyiben a dióburok-fúrólégy ellen sikerül a házikertben is használható megoldást találni, akkor ez továbbra is így maradhat, illetve akár nagyobb mértékben is emelheti az ország diótermesztését.

A NAK közleményéből kiderült, hogy Magyarország európai viszonylatban is korszerű, hazai nemesítésű, és a magyar klímára adaptált fajtákkal rendelkezünk, melyek már oldalrügyön is teremnek, ami a magas hozamoknak alapfeltétele. Rendkívül fontos azonban az öntözés általánossá tétele, mert a dió nagyon vízigényes, melyet sokan ma is figyelmen kívül hagynak. Ugyanis a termés és a csonthéj kifejlődéséhez és a hatalmas korona fenntartásához nagy mennyiségű vizet igényel, különösen a nyári időszakban, amikor több héten át sivatagi aszályos, csapadék mentes időszak jellemző. Ezt igazolja az is, hogy nem véletlenül alakult ki a dió természetes előfordulási helye a folyók árterületein.

A dió a legnagyobb mennyiségben termesztett héjas gyümölcsfajunk, melynek gépesített termesztése az ültetvény fenntartásától a betakarításon és az áruvá készítésig teljes egészében kidolgozott technológia.

Az Agrárkamara szeptember utolsó napjaiban rendezte meg a Dió szakmai napot Vereben, szeptember utolsó napjaiban. A verebi Közösségi Házban megtartott eseményen két szakmai előadást hallgathattak meg az érdeklődők. Az első előadást Kőszegi Vilmos tartotta, aki bepillantást engedett a saját diótermesztésükbe, melyben 2003- ban kezdték az üzemi diótermesztést, rögtön 15 hektáros felülettel Alsószentiváni 117- es és Milotai 10 -es fajtákkal. Az évek folyamán szakaszosan telepítettek, míg 2025-re elérték a 27,5 hektárnyi diótermő felületet. Intenzívebb diótermesztést folytatnak, legalább 250 fa/hektár állománnyal. Az öntözésre kiemelt hangsúlyt fektetnek, mely az elvárható hozamoknak és a jó méretnek ma már alapfeltétele.  Sajnos a hazai dióültetvények nagy része alacsony hatékonyságú és jellemzően támogatásvadász célból létesültek. Folyamatosan bevezetésre kerülnek a precíziós technológiák, melyek a hatékony és adatalapú gazdálkodás érdekét szolgálják. Az üzemben a telepítéseknél már önjáró robotot alkalmaznak, ami GPS vezérelt koordináták alapján dolgozik. A telepített elektromos vadriasztó kerítését és az oltványok ültető helyeinek kifúrását is ezzel ez eszközzel végzik méretpontosan. A jövőben a korona alatti művelést, kaszálást is ezzel a robottal kívánják végezni. Továbbá tervezik olyan, jövőbe mutató precíziós technológiák bevezetését és fejlesztését, mint napelemek használata a szivattyúk üzemeltetéséhez, GPS, talaj- és környezeti szenzorok, növényi szenzorok, csepegtető öntözés automatizált vezérlése, távvezérlés, továbbá az adatgyűjtés és az azokon alapuló döntéstámogatás elősegítése.

A záró előadás a dió növényvédelméről és a dió injektálásáról szólt, Gutermuth Ádám előadásában, aki szakértőként mutatta be a dió legfontosabb betegségeit, amelyek ellen védekezés szükséges, majd részletesen beszélt a vadgesztenyénél már bevált injektálásról, mely a dió esetében is eredményesen alkalmazható. A törzsinjektálás egy alternatív növényvédelmi technológia.  A dió esetében is a vizsgálat legfontosabb céljai között szerepelt az alkalmas hatóanyag megtalálása, a kivitelezés módszere, a megfelelő dózis és a növényvédő szer-maradék vizsgálata. A törzsinjektálás hosszan tartó hatást biztosít, akár több éven keresztül. Megfelelő hatóanyag kiválasztása a növény teljes felületén kifejti a hatását és körültekintő alkalmazásával csökkenthető a környezet növényvédőszer terhelése is. Alkalmazása szinte észrevétlen, nem kell napszakhoz kötni, nem zajos, mint a nagy teljesítményű permetező gépek. Közterületen, szórványgyümölcsösben, házikertben sem jelent gondot az emberek és állatok jelenléte. Időjárástól nagyban független a kezelés kivitelezése, nem mossa le az eső, nem párolog el idő előtt, nem perzseli meg a leveleket. Hatóanyagok, amik szóba jöhetnek: acetamiprid, flupiradifuron, abamektin, abamektin- benzoát, és spirotetramát különböző dózisai. A levelek hatóanyag tartalma rendkívül alacsony, csak nanogrammban mérhető értékeket adtak. Mellékhatásként az almamoly és a dió szemölcsös gubacsatka ellen is védelmet ad.

A vizsgálat eredményeképpen megállapítást nyert, hogy a törzsinjektálás három hatóanyag esetében hatásos volt, ezek az acetamiprid, abamektin és az emamektin-benzoát. A tojásrakás megtörténik, nincs repellencia, a lárvák táplálkozni kezdenek, majd azt követően elpusztulnak. Pozitív korreláció van az injektált hatóanyag mennyiség, a lárvicid hatás és a hatóanyag-tartalom között. A dióbél hatóanyag tartalma abamektin esetében 0,02 mg/kg, emamektin-benzoát hataóanyag esetében pedig 0,01 mg/kg.

Az optimális időzítés májusban lombfakadás után, de legkésőbb 2 héttel a rajzás előtt esedékes. A dózis kiszámítása a lombkorona térfogatra számítva pontosabb, abamektin használatakor 4,5-6 mg/m3, emamektin-benzoát hatóanyagnál pedig 9-14 mg/m3 -rel lehet számolni.