Sárgarépa

Az egyik legfontosabb zöldségünk a sárgarépa, amely rengeteg vitamint tartalmaz, és igen régóta ismerjük, fogyasztjuk. Itt van minden, amit a termesztéséről tudni kell!

A sárgarépa a vadon előforduló, Európában, illetve Délnyugat-Ázsiában őshonos vadmurok háziasított alfaja. Már 4000 évvel ezelőtt is fogyasztották, mára pedig mondhatni, hogy az egész világot meghódította. Bár a narancssárga színnel azonosítjuk, de létezik még sárga, lila, piros és fehér színű is belőle, a narancsszínű a XVII. században jelent meg.

A sárgarépa vetése és betakarítása

A sárgarépa vetésének ideje tavasszal, a fagyok elmúltát követően van, a magvetéshez pedig sorokat kell készíteni egymástól 20-25 cm-es sortávolságra, a vetőbarázdát be kell öntözni. A magokat be kell takarni földdel, majd óvatosan tömöríteni. Azt szem előtt kell tartani, hogy a csírázás lassú, akár még 3-4 hétig is eltarthat. Ha a kikelt répák rendelkeznek már 2-3 levéllel, akkor körülbelül 5 centis távolságra kell őket egyelni - drazsírozott magok esetében erre nincsen szükség. A betakarított répákat érdemes frissen felhasználni vagy tárolni, szárítani. A sárgarépa répateste 15 ºC -18 ºC-on fejlődik a leggyorsabban, a zöld növényi rész számára magasabb hőmérséklet az ideális. A sárgarépa mag már alacsony hőmérsékleten csírázni kezd, de megfelelő fejlődéséhez legalább 10 ºC-t igényel. A talajhőmérséklet kulcsjelentőségű a répák számára. 5 ºC alatt a csírázás nehezen indul be, azonban 10 ºC talajhőmérséklet felett már néhány nap múlva megjelennek a csíranövények. Érdemes bevetni a kezeket is, ha hidegnek érzik a talajt, akkor a csírázás beindulására egy hónapig várni kell. Jó tipp lehet a talajba előzőleg bedolgozott lótrágya, mivel hőt termel, ami segíti a csírázás megindulását.

A sárgarépa betegségei

Bár nem a legbetegesebb fajta, ettől függetlenül nem kerülik el teljesen a bajok a sárgarépát sem. Sztemfíliumos betegség: az egyik legjelentősebb gombás fertőzésről van szó, ami a sárgarépákat veszélyeztetheti, és elsősorban fertőzött vetőmag okozza. Előfordulhat, hogy a répánk ki sem kel, de ha mégis, akkor bizony elpusztulhat a lombja, a gyökéren pedig fekete foltok jelennek meg, így fogyaszthatatlanná válik.

Sárgarépa lisztharmat: ebben az esetben normálisan fejlődhet a répa, majd egyszer csak fehér, ködszerű bevonat jelenik meg a lombozaton. Így a fertőzött szárat nem lehet hasznosítani, de már a gyökerek sem fejlődnek megfelelően később. Leginkább növényi maradványok által terjed.

Alternáriás levélfoltosság: jó ötletnek tűnhet a talajba forgatott levél, ám nem az, hiszen az említett betegséget is okozhatja, ugyanis gyakran a beteg, talajon maradt, vagy talajba forgatott levél a forrása. Rendszerint csak az idősebb növényeket támadja meg, és a leveleken apró, kerek foltokat eredményez, amik az idő előre haladtával sárgásbarnára színeződnek.

Ápolása

A betegségek mellett kártevők is megtámadhatják a sárgarépát, komoly ellenségnek számítanak a lótücskök, drótférgek és a cserebogár pajor is, melyek ellen talajfertőzéssel lehet védekezni. Rajtuk kívül a sárgarépalégy és a gyökérgubacs-fonálféreg szintén problémát okozhat. Érdemes lazítani a talajt, ősszel és tavasszal is a kártevők ellen. A gyomlálás is elengedhetetlen, ha megjelennek a répáknál, el kell őket távolítani. Plusz tipp: a hagyma és a répa egyébként rendkívül jó barátságban vannak, ezért érdemes lehet őket egyszerre termeszteni. A hagyma vagy a fokhagyma levelei a növekedési időszak első napjaiban megvédik a fiatal répahajtásokat a forró naptól – így a zöldségek képesek lesznek erősebbé válni.

Vissza a fogalmak listájához

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon