A litván agrárminisztérium tájékoztatása szerint a szigorítás a búzára, az árpára, a napraforgómagra és a kukoricára terjed ki. A balti ország már szeptemberben megkezdte a szállítmányok ellenőrzését, mivel felmerült a gyanú, hogy a rakományok egy része valójában az Oroszország által megszállt ukrán területekről származik. Moszkva eddig nem foglalt állást a nemzetközileg Ukrajnához tartozónak elismert régiókban betakarított gabona jogi státuszáról.

Az eljárás komoly fennakadásokat okozhat, mivel Litvániában nincs az eredetvizsgálatok elvégzésére alkalmas laboratórium, így a mintákat külföldre kell küldeni. A tárca tisztviselője szerint az eredményekre két hónapot vagy akár még többet is várni kell. Ha bebizonyosodik, hogy a származási adatokat meghamisították, a szállítmányt visszafordítják vagy megsemmisítik. A várakozás idejére eső tárolás, a tesztelés, valamint az esetleges visszaszállítás vagy megsemmisítés minden költsége az exportőröket terheli.

Bár az Európai Unió szankciói tiltják az orosz gabona importját, a közösség területén átmenő tranzitforgalom továbbra is engedélyezett. Észtország, Lettország és Litvánia azonban a múlt hónapban már kezdeményezte a tranzit uniós szintű betiltását, Észtország pedig időközben saját hatáskörben is korlátozásokat vezetett be.

A balti államok azután léptek fel határozottabban, hogy Moszkva egyre nagyobb arányban kezdte használni a balti-tengeri kikötőket a kivitelre. Erre azért kényszerült, mert a hajókat és a kikötői infrastruktúrát ért ukrán támadások miatt augusztus közepe óta szinte teljesen leállt az orosz és az ukrán búza szállítása az Azovi- és a Fekete-tengeren. Bár Oroszország igyekszik alternatív útvonalakat találni, a StoneX elemzőháznál dolgozó Matt Ammermann szerint az orosz búzaexport jelenleg így is csak a szokásos mennyiség felét éri el.