Globális tekintetben elmondhatjuk, hogy a 2022-es évben nemcsak a háborús helyzet, hanem a kedvezőtlen időjárási események is nehezítették a mezőgazdaság helyzetét. Magyarországon a háborús helyzet kevésbé érintette az agrárium ezen ágazatát, viszont az aszályos forró hónapok megtették hatásukat, és jelentősen visszavetették a gabonafélék és egyéb mezőgazdasági növények termésátlagát

- mondta el az InfoRádióban Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior elemzője. Globálisan sokkal érezhetőbb volt a háború, mint a magyar gazdaságban, és magasabbra várható az import értéke, amitől az oroszországi és az ukrajnai szállítmányokban fennakadás várható. Ez azért lényeges, mert az olyan ellátó országok, amelyek gabonaimportőrként kerülnek a vérkeringésbe - mint például Egyiptom, Kína, Japán vagy Mexikó -, évről évre egyre több gabonát importálnak Ukrajnából, ezért fontos, hogy a háború miként hat majd a későbbiekben a szállítmányozásra.

Az OECD készített egy előrejelzést, amely szerint 2023-ban, illetve a következő években tovább fog bővülni a világ gabonakereskedelme. Ez 2031-ig elérheti akár a 15 százalékos növekedést is, és ebben egyre nagyobb szerepet fog betölteni a búza mint exportcikk. A jelentésben az is szerepel, hogy Oroszország továbbra is megtarthatja majd a búzaexportőri szerepét a világgazdaságban, és 2031-re a globális búzaexport 22 százalékát adhatja, a második helyen pedig az Európai Unió állhat majd.

Ha a harci helyzet elhúzódik, akkor különösen nehézzé válhat a műtrágyaellátás, ami a mezőgazdaság minden ágazatát érintheti, beleértve a gabonatermelést. Az ellátásbiztonság sérülése is várható, ha a következő években kockázatossá válik a háború kimenetele. Az éghajlatváltozásból adódó további negatívumok szintén hatással lehetnek a gabonatermelésre

- hangsúlyozta Szigethy-Ambrus Nikoletta.