Az üvegházi termesztésre épülő finn uborkaszektor tovább erősödött, miközben a hazai fogyasztás szinte teljes egészében belföldi forrásból származott.
2025-re már közel 30%-os visszaesés következett be, így mintegy 79 ezer hektáron termesztettek szóját.
A tavalyinál jóval nagyobb termés miatt bőséges a kínálat, a lanyha kereslet januárban kezd megélénkülni.
Tuti recept sajnos nincs, de a technológiában és a talajéletben még lehetnek tartalékok.
Folyamatos kudarcokat élnek meg a gazdák, egyre többen fordulnak el a kukoricától.
A gyümölcsfákon maradó, összeszáradt termések, az úgynevezett gyümölcsmúmiák komoly veszélyt jelentenek a következő évi termésre.
Rekordközeli burgonyatermés várható Lengyelországban, de azért vannak kihívások is.
A megszokottnál később kezdődhet meg idén a cukorrépa betakarítása az országban, a hazai termelés csupán a fogyasztás 30 százalékát biztosítja.
Nagy István a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Búzagyűjtő- és Kenyérünnepen veszélt a nyári aratás hazai eredményeiről.
A kalászosok teljes termőterületének 69,9 százalékáról, mintegy 1 millió hektárról 5,5 millió tonna gabonát takarítottak be.
Az őszi árpa aratása befejeződött, a búzának pedig több mint a felét betárolták.
Elkezdődött az aratás Békés vármegyében, az aszály miatt a kalászosok fejlődése és terméshozamai elmaradnak a vártól.
Ukrajnában egyre bővül a helyi gazdaságokból származó cékla kínálata, ennek ellenére a tavalyi termésű cékla ára továbbra is rekordszinten van.
A hosszú távú statisztikák alapján nem zárható ki az sem, hogy a valaha tapasztalt legrosszabb évjáratról beszélhetünk a kajszi esetében idén.
Az utóbbi évek legkisebb termése mellett az export üteme alig lassult az idei szezonban a lengyeleknél.
Jelentősen nőtt a szójatermesztés iránti kedv Magyarországon, a vetőmaggal azonban vannak problémák.
A globális kávéárak az elmúlt 14 hónapban közel megduplázódtak, az áremelés a fogyasztói árakban is megmutatkozik.
Óriásit emelt az előző prognózisában közölt adatain az Agreste, ennek hátterében a PACA régió vártnál is messze jobb hozamai állnak.
A növényolajok ára felfelé menetel, azaz a repcében és a napraforgóban egyaránt megvan a potenciál.
A visszaesés a kukorica termésátlag csökkenésével magyarázható, amit főként a kedvezőtlen időjárási körülmények okoztak.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
