Bár az idei búza minősége országosan megfelelő, sőt sok helyen kiváló, a rendkívüli aszály miatt a termésmennyiség jelentősen elmarad a várttól. A szárazság különösen az Alföldön okozott súlyos károkat, így a hazai búzatermés várhatóan a négymillió tonnát sem éri el idén

- mondta el Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke az Agrárszektornak. Mint elmondta, a betakarított búza minőségi mutatóival nincsenek problémák, sőt több térségben kimondottan kiváló termést hozott a szezon, ami a malomipar és az exportpiacok számára egyaránt kedvező hír.

A termésátlagokat ugyanakkor drasztikusan csökkentette a csapadékhiány. Az Alföldön a legrosszabb a helyzet, ahol számos térségben csupán félterméssel számolhatnak a gazdák, így ezeken a területeken mindössze 2–3 tonna búza terem hektáronként, miközben az ország kedvezőbb adottságú, csapadékosabb részein jellemzően 4–5 tonnás eredmények születnek.

A betakarítási munkálatok már túl vannak a félidőn, a részeredményekből pedig egyértelműen látszik, hogy a kirívó regionális különbségek az országos átlagot is erősen lerontják. Az idei szezon ismét rávilágított arra, hogy a magyar szántóföldi növénytermesztés eredményességét egyre inkább az időjárási szélsőségek határozzák meg.

Ingadozó minőség?

Egy kicsivel kedvezőbben látja a helyzetet Raskó György agrárközgazdász, aki szerint idén van némi esély arra, hogy sikerül elérni a négymillió tonnás búzatermést Magyarországon. A szakember ugyanakkor a minőséget illetően nagy szórást lát, a kedvezőtlen, aszályos időjárás a minőség szélsőséges ingadozását okozta.

Az agrárközgazdász egyetértett azzal, hogy az idei aratási tapasztalatok rendkívül nagy területi eltéréseket mutatnak. Csak azokon a vidékeken értek el hektáronként öt-hat tonnás átlaghozamot, ahol a növény a fejlődés kritikus szakaszaiban elegendő csapadékot kapott, ám ez idén ritka kivételnek számított. A termőterületek jelentős részét sújtó szárazság miatt az országos össztermés érzékelhetően elmarad a korábbi évekétől, ráadásul számos nagyobb gazdaságban a megszokottnál akár harminc százalékkal kevesebb gabonát takarítottak be.

Ez a mértékű visszaesés pedig már a hazai gabonapiac kínálatára is hatással lesz.

Raskó György szerint a minőség sem egységes: míg bizonyos térségekben kiváló malmi minőségű gabonát arattak, máshol komoly fajsúly-problémák, illetve egyéb fizikai és beltartalmi hiányosságok rontják az eredményt. Emiatt az idei szezon legfőbb sajátossága az lehet, hogy a búza piaci értékét sokkal határozottabban határozzák meg a minőségi osztályok, ami jelentős árkülönbségeket eredményez majd az értékesítés során.

A legjobbak is mélypontot élnek meg

Húsz éve nem látott mélypontra zuhantak a gabona termésátlagai, a kukorica esetében pedig történelmi negatív rekord körvonalazódik az idei rendkívüli aszály és a hőhullámok következtében – mondta el Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője a saját gazdálkodásuk kapcsán – igaz, náluk az országos átlagot így is bőven meghaladja az idei eredmény. Hozzátette:

a drasztikus terméskiesés és az alacsony felvásárlási árak miatt a gazdaságok többsége veszteséggel zárja az évet, noha a búza minősége kiváló lett.

Mint elmondta, ma már egyértelmű, hogy az idei év rendkívüli kihívások elé állította a hazai szántóföldi növénytermesztést. Míg az árpa másfél millió tonnás országos hozama még elfogadhatónak számít, a búza vetésterületéről a becslések szerint történelmi mélypontot jelentő, négymillió tonnánál is kevesebb termés várható.

A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy az ország egyik legeredményesebb gabonatermesztőjének számító Lajoskomáromi Agrár Cégcsoportnál az árpa és a búza együttes üzemi átlaga alig 5,8 tonna körül alakul hektáronként, ami a vállalat történetében két évtizedes negatív rekordot jelent.

A drasztikus mennyiségi visszaesés mellett a gazdasági túlélést a nyomott felvásárlási árak is nehezítik. Az 5,5 tonnás hektáronkénti búzatermés a jelenlegi, tonnánkénti 59-60 ezer forintos felvásárlási árral számolva sok esetben a közvetlen termelési költségeket sem fedezi, így számos gazdaság a technológiai fegyelemtől függetlenül biztosan veszteséggel zárja a szezont.

A kukorica ennél is rosszabb lehet

Csepregi Attila ugyanakkor hozzátette: a legaggasztóbb képet a kukorica mutatja. A vetésterület eleve történelmi mélyponton, kevesebb mint 600 ezer hektáron alakult, miközben az állományokat visszafordíthatatlanul károsította a csapadékhiány és a rendkívüli hőség.

Bár a kedvezőbb adottságú nyugati országrészekben, így például Zalában vagy Baranyában előfordulhatnak még hektáronként tíztonnás hozamok is, a középső és keleti területeken sok helyen csupán 1-2 tonnás eredményre, vagy akár a termés teljes pusztulására számítanak. Az előzetes becslések szerint az országos kukoricatermés egy- és kétmillió tonna közé eshet, de a jelenlegi állapotok alapján az sem kizárt, hogy az egymillió tonnát sem éri el. A tartós aszály ráadásul a jelentős területen vetett napraforgót is egyre súlyosabban érinti.