A 2025-ös év ismét bizonyította, hogy a növénytermesztésben nincs többé kiszámíthatóság. A szélsőséges időjárási helyzetek, az elmélyülő aszály és a gyorsan változó piaci környezet ugyanis olyan körülményeket teremtettek, ahol a korábbi megszokások már nem hoztak biztos eredményt. Nem meglepő, hogy egyre több magyar gazda gondolja újra, milyen növényeket érdemes vetnie, hogy a kiszámíthatatlan viszonyok között se kelljen újra csalódnia.

Amint az az Alapvetés podcast eheti epizódjában is elhangzott, mindezek miatt már olyan becslések is felreppentek, hogy a kukorica magyarországi vetésterülete a korábbi csúcsot jelentő 1,2 millió hektárról akár 500 ezer hektárra is visszaeshet. Ezt pedig egyúttal azt is jelentené, hogy Magyarország szinte biztosan import helyzetbe kényszerülne egy olyan növény esetében, amelyet évtizedek óta exportra is termel.

De vajon érdemes még kitartani a magyar gazdáknak a kukorica mellett, hogy ezt a helyzetet elkerülhessük? Lehet még javítani az eredményeken, ha másik hibridet választanak? Segíthet valamit a technológia és a talajélet javítása vagy tényleg jobban jár az, aki végleg elfordul a kukoricától? Az Alapvetés podcast mai epizódjában ezekre a kérdésekre kerestük a választ Tóth Tamással, a Syngenta Duna régiójának vetőmag marketingvezetőjével és Petőházi Tamással, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökével.