Én azt gondolom, hogy ami a legnagyobb problémát jelenti a vetőmagcégek részére, az az, hogy a vetésterület a kukoricának csökken és előreláthatólag még csökkenni is fog, most már ez egy évek óta tartó folyamat. Valamelyest ebből kompenzál a napraforgó, ami egy nagyon kicsit nő, de én azt hiszem, hogy a kukorica vetésterületek csökkenése miatt túlkínálat jelentkezik vetőmagokból a piacon. A túlkínálat kapcsán jelentős a verseny a vetőmagvállalatok között.

- fogalmazott az Agrárszektornak Bódis Zoltán, Limagrain Hungária Kft. értékesítési vezetője. Az Agrárközgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai alapján Magyarország vetőmag-szaporító területe 2023-ban 10,5%-kal növekedett az előző évhez képest, elérve a 120,5 ezer hektárt (a zöldség- és virágmagokat nem számítva). Ezzel szemben a kukoricahibridek szaporítóterülete 10%-kal visszaesett, így mindössze 25,4 ezer hektárt tett ki. A gazdák vetési szándékai alapján elsősorban a kalászos növények vetőmag-előállítása bővült jelentősen, ami a kukorica rovására történt.

Itt a támogatás, ami most sok gazdának jól jöhet: milliárdokat osztanak szét

Megjelentek a terménytárolók, terménytisztítók és a vetőmagüzemek fejlesztésére irányuló pályázati felhívások.

Ahogy korábban lapunk is írta, a vetésterület és a vetőmagok iránti kereslet növekedése is azt jelzi, hogy a magyar gazdák egyre nagyobb bizalommal fordulnak a napraforgó felé, így egyre inkább vetésszerkezetük részévé válik. Döntésüket egyfelől a növekvő piaci keresletre alapozzák, másfelől pedig arra, hogy a napraforgó jobban tűri az aszályt és alkalmazkodóképessége a szélsőséges időjárás ellenére is stabilabb termést biztosít. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a piaci kereslet különösen a magas olajsavas hibridek iránt növekszik, amelyek a hosszabb eltarthatóság mellett kedvezőbb piaci árat is kínálnak.

Időjárási kihívások

A 2024-es aszály jelentős kihívások elé állította a magyar gazdákat, mivel a csapadékhiány és a hőhullámok súlyosan károsították a termést. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a mezőgazdaság teljes kibocsátása 8%-kal csökkent az előző évhez képest, elsősorban a növénytermesztés 11%-os visszaesése miatt.

Különösen a kukorica- és napraforgóültetvények szenvedtek jelentős károkat, ami komoly bevételkiesést okozott a termelőknek.

Jelenleg az időjárás még nem okoz jelentős problémát, hiszen a gazdák el tudták kezdeni a tavaszi munkálatokat. Ugyanakkor mindenki az esőt várja, mivel nem lehet biztosan megmondani, hogy a jelenlegi száraz időszak tartós marad-e. Az idei év akár kedvező is lehet, de akár kedvezőtlen is időjárási szempontból, ezért a csapadék hiánya bizonytalanságot okoz a gazdák számára, például abban, hogy érdemes-e kukoricát vetni egy ilyen száraz időszakban – amely bármikor megváltozhat

- vélekedett Bódis Zoltán.

Ilyen, amikor a magyar mezőgazdaság az aszály következményeit nyögi

Az aszály mellett a szomszédban dúló háborúval, az új uniós költségvetési ciklussal és az ukrán importtal is foglalkozni kellett.

Változások az elmúlt időszakokhoz képest

A szakértő elmondta, hogy a gazdák egyre később hozzák meg a döntéseiket, ami már korábban is jellemző volt, de az idei évben ez különösen érezhető. A döntések időzítését befolyásolja az AKG program amelynek bírálata még folyamatban van. Emiatt sokan kivárnak, hiszen azoknak, akik nem nyernek a programban, módosítaniuk kell a vetésterületüket, ami tovább befolyásolhatja a döntéseiket. Általánosságban elmondható, hogy az elmúlt években a vetőmagválasztással kapcsolatos konkrét döntési folyamatok egyre inkább későbbre tolódtak.

Ezelőtt 10-15 évvel még jellemző volt, hogy egy kukorica, illetve napraforgó vetőmag kiválasztása nagyjából december-január hónapban megtörtént, ez most már sokkal inkább áttolódott február-márciusra, vagy akár április elejére is. 

- tette hozzá.

Vetőmagvásárlás

Ahhoz, hogy a gazdálkodók egészséges és tápláló élelmiszert termeljenek a növekvő népesség számára, fenntartható megoldásokra van szükség, amelyek alkalmazkodnak a mezőgazdaság folyamatosan változó kihívásaihoz.

A fémzárolt vetőmag használata kiemelten fontos, mert garantáltan ellenőrzött minőségű, jobb csírázóképességű és ellenállóbb a különböző betegségekkel szemben.

Ez nemcsak a terméshozamot növeli, hanem hozzájárul a fenntartható gazdálkodáshoz is, biztosítva a jövő élelmezésbiztonságát. A fémzárolt vetőmagok használatával biztosítható a vetőmag-minősítő bizonyítványon garantált csírázóképesség, ami termésbiztonságot és többlettermést eredményez

Sem pozitív, sem negatív jellegű szankció nincs arra vonatkozólag, hogy fémzárolt vetőmagot vásároljon a gazda. Ez problémát jelent a kalászos növények esetében, mint búza, árpa, tritikálé, ahol a felújítási arány 25-30 százalék között van. A hibrid növényeknél ez nem jelent gondot és a napraforgó és kukorica és már a repce esetében szinte már 100%-ban hibridekkel dolgozunk.

- tudatta Limagrain értékesítési vezetője.