A kölcsönös támadások miatt gyakorlatilag leállt a világ legnagyobb búzaexportőrének számító Oroszország és a szintén jelentős agrártermelő Ukrajna fekete-tengeri gabonakereskedelme. A kialakult helyzet egyrészt a közel-keleti vásárlók körében keltett ellátási aggodalmakat, másrészt az orosz belpiacon rekedt jelentős gabonatöbblet drasztikusan lenyomja a hazai árakat.

A moszkvai kormány válaszlépésként a kivitel átirányítását, a gabonaexport-vám év végi eltörlését, állami felvásárlást, vasúti szállítási támogatásokat, a hitelek meghosszabbítását, valamint a felesleges gabona takarmányozási célú felhasználását tervezi. Andrej Szizov, a Sovecon elemzőcég vezetője szerint ugyanakkor ezek az intézkedések érdemben nem támogatják sem a kivitelt, sem a belföldi árakat. Az elemző úgy vélte, amíg a Fekete-tengeren és az Azovi-tengeren nem rendeződik a logisztika, a gabona továbbra is feltorlódik az országban, a 2021 óta érvényben lévő exportvámot pedig nem csupán ideiglenesen, hanem véglegesen kellene eltörölni.

Szakértők szerint a Balti-tenger és a Kaszpi-tenger kikötői jelenthetnek alternatív szállítási útvonalat, míg a kormány az északi tengeri útvonal használatát is felvetette. Makszim Borovoj mezőgazdasági miniszterhelyettes jelezte, hogy az Európa és Ázsia közötti sarkvidéki átjárót korábban nem mérlegelték erre a célra, de a jelenlegi helyzetben ez is opcióvá vált. Oroszország jelenleg az Arktiszon keresztül egyáltalán nem szállít gabonát külföldre.

Arkagyij Zlocsevszki, az Orosz Gabonaipari Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy az északi logisztikai útvonalak kiépítése időigényes és rendkívül költséges lenne. Még a déli export Balti-tengerre történő átirányítása is tonnánként 30-50 dolláros többletköltséggel járna. A fekete- és az azovi-tengeri terminálok korábban Oroszország évi mintegy 60 millió tonnás gabonaexportjának csaknem 70%-át bonyolították le. A szakértő figyelmeztetett, hogy a balti, a kaszpi és a távol-keleti kikötők a kieső kapacitásoknak jó esetben is csak a felét tudnák pótolni, és ha a kivitel az év végéig szünetel, az katasztrofális helyzetet teremthet.

A helyzetet tovább nehezíti a bőséges termés, hiszen Oroszországban eddig már több mint 100 millió tonna gabonát takarítottak be, miközben 2025-ben az össztermés elérte a 141 millió tonnát. A Narodnij Fermer gazdálkodói érdekvédelmi szervezet a kormánnyal folytatott egyeztetéseken az őszi vetésterület csökkentését javasolta a búzapiaci túlkínálat enyhítésére, amihez állami kompenzációt is kérnek. Makszim Borovoj miniszterhelyettes szerint ugyanakkor a vetésterületek szűkítése veszélyeztetné az élelmiszerbiztonságot, mivel a folyamatot nehéz lenne ellenőrzés alatt tartani.