A megfelelő eljárás függ többek között a kiváltó októl vagy okoktól, a károsító fajától, életmódjától, telelési és terjedési stratégiájától. A legtöbb károsító a magas hőmérséklet nem tolerálja, ezért a hagyományos elégetés megoldást jelenthet. Azonban a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet főszabály szerint tiltja a kerti hulladék, az avar, továbbá a lábon álló növényzet, a tarló és a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetését. Avar és kerti hulladék égetésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha azt a települési önkormányzat helyi rendeletben lehetővé teszi. Amennyiben ilyen helyi rendelet nincs hatályban, az égetés nem megengedett - írja a NAK.

További kivételt a növényegészségügyi okokra vonatkozóan a 2008. évi XLVI. évi törvény alapján a hatóság által előírt, zárlati károsító felszámolása vonatkozó határozat jelenthet. Ilyen esetben a 54/2014. BM rendeletben előírt szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai szerint kell eljárni. Természetesen a tűzgyújtási tilalom sem hagyható figyelmen kívül.

Az egészséges vagy csekély növényegészségügyi kockázatot jelentő nyesedék aprítása, komposztálása, illetve talajba dolgozása megoldást jelenthet. A korhadt, gombatelepekkel átszőtt ágakat, a vírusos és baktériumos betegség tüneteit mutató növényi anyagot nem javasolt komposztálni. A talajból fertőző kórokozókkal fertőzött fás részeinek aprítása, komposztálása sem javasolt. Ezek a növényi részek gyakran nagy mennyiségben tartalmazzák a kórokozók szaporítóképleteit, amik akár évekig életképességek lehet. Fás részekben élő, azokban áttelelő rovarok is előfordulhatnak az elhalt fás részekben, ezért ezek komposztálása sem célszerű. A fertőzött anyag kezelésének módját célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, illetve növényegészségügyi okok esetben a vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi szakembereivel is egyeztetni.