Vasárnap reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, vasárnapi (2026.11.01.) napon.

2026.11.01. vasárnap: Legalább pár órára szinte mindenhol kisüt a nap, majd a késő délelőtti, déli óráktól dél felől ismét fokozatosan beborul az ég, de északkeleten még este is lehetnek kevésbé felhős részek. Délelőttig a nyugati tájakon még előfordulhatnak futó záporok, majd dél felől nő a csapadék valószínűsége - tartósabb esőre főként a délnyugati tájakon lehet számítani. Az északias szelet többfelé élénk, elsősorban az Nyugat-Dunántúlon és a Bükk tágabb térségében erős lökések is kísérhetik.

A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 10 és 16 fok között várható.
Késő estére 1 és 10 fok közé hűl le a levegő, az északi fagyzugokban lesz a leghidegebb.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Kissé enyhébb levegő érkezik fölénk, emiatt meleg fronthatással számolhatnak az arra érzékenyek. Ez fejfájást, fáradtságérzetet, álmatlanságot okozhat.

A következő napon várható időjárás

2026.11.02 hétfő: Többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, vékonyabb, szakadozottabb felhőzet késő délutántól a Tiszántúlon lehet. Többfelé várható jellemzően kisebb eső, zápor, északnyugaton a legkisebb az esély csapadékra. Az északi, északkeleti szelet élénk, helyenként erős lökések kísérik. Kora délután 7, 13 fok között alakul a hőmérséklet, északkeleten a magasabb értékekkel.

Friss híreink:

Aggasztó, ami a magyar földeken zajlik: mi lesz így a búzával, kukoricával?

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentése szerint az őszi vetésű növények tervezett területe idén 1,72 millió hektár, melynek október 8-ig a 43,9%-án már megtörtént a talaj-előkészítés. A tavaszi vetésű növények tervezett területe 1,38 millió hektár, ahol a talaj-előkészítési munkák 1,8 százalékon álltak a jelentés időpontjában. Ami kérdés, hogy az idei katasztrofális év után mekkora lesz a kukorica vetésterülete 2027 tavaszán. Az őszi gabonafélék vetését 1,59 millió hektáron tervezik, és 187,7 ezer hektáron, a tervezett terület 11,8 százalékán végeztek a vetéssel a jelentés időpontjáig. Az AKI információi szerint az őszi búza vetésterülete idén csökkent a tavalyi évhez képest, igaz, a gazdák még mindig 1 millió hektáron terveznek foglalkozni ezzel a kultúrával. A kiemelt zöldségfélék nagy részének betakarítása a végéhez közeledik, a termésátlagok tekintetében – a vöröshagyma és a zöldpaprika kivételével – mindenhol csökkenés tapasztalható. Az őszi betakarítású gyümölcsök közül a szőlő és a szilva szedése mutatta a legmagasabb készültségi fokot, 97 százalék felett állt a jelentés időpontjában. A legnagyobb volumenben termesztett gyümölcs, a téli alma szedése 73,2 százalékon állt a jelentés napján, a termésátlag (6,1 tonna/hektár) pedig az előző évi mennyiség háromnegyedére csökkent.

Kiszárad Magyarország? Óriási küzdelem indulhat a túlélésért

A kiszáradó vizes élőhelyek nemcsak a tájat formálják át, hanem azok élővilágának, így a rejtőzködő vízhez kötődő ragadozók túlélését is próbára teszik. A vidráknak egyre nehezebb körülmények között kell megtalálniuk a táplálékot és felnevelniük utódaikat. Magyarországon a vidra ugyan széles körben elterjedt, és a hazai állomány országos szinten kedvező helyzetben van, a tartós aszály és az élőhelyek átalakulása azonban egyre komolyabb kihívásokat jelent a faj számára is. A vízhiány nemcsak a táplálékforrásokat csökkenti, hanem az állatok mozgását, szaporodását és túlélési esélyeit is befolyásolja. Bár a pontos állománynagyságról kevés megbízható adat áll rendelkezésre, egyes, szárazodással különösen sújtott térségekben már kimutatható visszaesés. Az idei száraz időszakban pedig a kutatók a ragadozók támadására visszavezethető sérüléseket is mutató vidratetemek arányának növekedését tapasztalták. A hazai vidrahelyzetről Lanszki József, az MTA doktora, a HUN-REN Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoportjának tudományos tanácsadója beszélt az Agrárszektornak.

Különös hóbort terjed Európában: hiába veszélyes, sokan mégis bevállalják

Kenguruk, nagyméretű kígyók, teknősök és más egzotikus állatok is könnyen gazdára találhatnak az interneten, Európa-szerte. Egy különleges állat tartása sokak számára izgalmas kalandnak tűnhet, a vadon élő fajok házi kedvencként való tartása azonban komoly kockázatokat hordoz. Nemcsak az állatok jólléte kerülhet veszélybe, hanem az emberi egészség és a biológiai sokféleség is. Bár egyes európai országok már szigorítottak a szabályozáson, az Európai Unióban továbbra sincs egységes keretrendszer arra vonatkozóan, hogy mely egzotikus állatfajok tarthatók magánszemélyeknél. Michèle Hamers, az AAP Animal Advocacy and Protection uniós szakpolitikai munkatársa szerint a kormányoknak határozottabban kellene fellépniük a probléma kezelésében.

A Pénzcentrumról ajánljuk:

Kellemetlen meglepetés a magyar boltok kasszáinál: ezek az árak elszálltak, hiába alacsony az infláció

Szeptemberben mindössze 1,6 százalékos volt az éves infláció, számos termék és szolgáltatás azonban ennél jóval nagyobb mértékben drágult. A gázolaj literje 104 forinttal, a félbarna kenyér kilója 91 forinttal került többe, mint egy évvel korábban, a vizsgált hamvasztásos temetési szolgáltatás ára pedig több mint 30 ezer forinttal emelkedett. Összegyűjtöttük azokat a tételeket, amelyeknél a kerekített éves áremelkedés elérte az általános infláció legalább ötszörösét. És hát jó sok ilyen termék/szolgáltatás van.