Tényleg ez mentheti meg a magyar szőlőt? Nincs idő, lépni kell

Tényleg ez mentheti meg a magyar szőlőt? Nincs idő, lépni kell

agrarszektor.hu
A szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó Grapevine flavescence dorée fitoplazma (FD) a szőlő egyik legsúlyosabb zárlati károsítója. A védekezésben az ellenőrzött, egészséges szaporítóanyag használata, a monitorozás és a fertőzési gócok felszámolása kiemelt jelentőségű. Emellett a fitoplazmát terjesztő vektor, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) elleni védekezésre is nagy hangsúlyt kell fektetni.

Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!

Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.

Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.

A kártevő tojás alakban vészeli át a telet a szőlő fás részein, elsősorban a 2-3 éves vesszők kérge alatt. A tojások jelentős részét a metszés során eltávolítjuk, ezért a metszési nyesedék kezelése növényegészségügyi szempontból kiemelt jelentéségű. A nyesedék területen hagyásával jelentősen növelhető a kabóca helyi populációja, amivel fokozódik a kórokozó terjedésének kockázata. A zárlati, és a körülhatárolt területen a hatóság által előírt növény-egészségügyi intézkedések betartása kötelező! Ez többek között nem csak a tünetes tőkék megsemmisítését, a vektor elleni kötelező védekezést, hanem a metszés során eltávolított vesszők megsemmisítését, vagyis elégetését is magába foglalja. Ebben az esetben az égetés nem technológiai ajánlás, hanem a hatóság által elrendelt kötelezettség! Fertőzött növényt semmi esetre se szállítsunk, azt helyben kell megsemmisíteni - írja a NAK.

Nem zárlati területen is lehetőség van égetéssel a venyige megsemmisítésére. Bel-és külterületen is be kell tartani a jogszabályi előírásokat. Belterületen az avar és a kerti hulladék égetésének lehetőségét és feltételeit a helyi önkormányzati rendelet határozza meg, míg külterületen a tűzgyújtást az erdővédelmi előírások (2009. évi XXXVII. törvény és 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet) szabályozzák. Amennyiben nincs kihirdetett tűzgyújtási tilalom, a külterületi égetés nem általánosan tiltott tevékenység. Azonban érdemes a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részére jelenteni, amennyiben jelentős füstképződés vagy lánghatás várható. Amennyiben nyílt terepen nem megoldható a venyige elégetése vashordóban vagy az üzem területén működő kazánban, kandallóban is megsemmisíthető a növényi anyag.

Továbbá a venyige aprítása vagy zúzása, majd talajba dolgozása is a megsemmisítés egyik lehetősége, ha az égetés nem valósítható meg. Az apró részekre való aprítás roncsolja a kéreg repedéseiben lévő kabócatojásokat, majd nem csupán a talajba növényi maradványok, hanem a tojások is lebomlanak. Ha a terület sorköze takart, akkor a tábla egy kijelölt részen egy nagyobb gödörbe tehető az apríték. A tél végi metszés során keletkező venyige megfelelő kezelése az FD elleni védekezés egyik fontos eleme. Indokolt a metszési nyesedék megsemmisítése, amivel a kabócatojások száma jelentősen mérsékelhető. A módszer alkalmazása nem csak ültetvényekben, hanem házikertekben is indokolt lehet.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM