Az amerikai szőlőkabóca által terjesztett szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma betegségre az európai szőlőfajták közül szinte mindegyik fogékony. A Merlot ugyan kevésbé, ugyanakkor a Chardonnay, a Zweigelt, valamint a Kékfrankos és Pinot noir mellett a Szürkebarát, a Cabernet sauvignon, a Cabernet franc és a Rizling különösen hajlamos a szőlő egyik legpusztítóbbnak számító fitoplazmás betegségére. Erre hívja fel a figyelmet a Nébih, amely hazai partnere az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) növényegészségüggyel foglalkozó, PlantHealth4Life nevű kampányának - olvasható egy közleményben.

A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma az amerikai alanyfajtákat gyakran tünetmentesen fertőzi. A kórokozó más növényeken is előfordulhat, például erdei iszalagon, égerféléken, bálványfán, fűzfán és mogyorón, de gazdasági kárt kizárólag a szőlőben okoz.

A láthatatlan terjesztő: az amerikai szőlőkabóca

A kórokozó szőlőállományon belüli terjesztéséért felelős amerikai szőlőkabóca sajnos mára az ország összes vármegyéjében előfordul. A rovar tojásai a szőlőtőkén, az idősebb vesszők foszló kérge alatt telelnek át, majd öt fejlődési szakasz után alakulnak ki a kifejlett egyedek. Maga a kabóca a nedvek közvetlen szívogatásával nem okozna jelentős gazdasági kárt, a valódi problémát az jelenti, hogy ő a betegség elsődleges vektora – azaz egyik tőkéről a másikra hurcolja a fertőzést. Ráadásul az amerikai alanyfajták gyakran teljesen tünetmentesen fertőzöttek. Bár a kór más növényeken is megtelepedhet (például erdei iszalagon, égerféléken, bálványfán, fűzfán és mogyorón), gazdasági csapást kizárólag a szőlőültetvényekre mér.

Hol tart most a járvány?

A hazánkban 2013 óta szőlőn jelen lévő betegség terjedési mértéke és üteme a hatósági intézkedéseknek köszönhetően jelenleg stagnál. Jelentős eredmény, hogy az ország északi részén található történelmi borvidékek továbbra is mentesek a kórokozótól. Valamennyi érintettnek fontos azonban szem előtt tartani, hogy a legcélravezetőbb és legköltséghatékonyabb védelmet a megelőzése jelenti, mivel a betegség megtelepedése esetén a károsítómentesség visszaállításának esélye már igen csekély. Éppen ezért a szakemberek és szőlősgazdák részéről elengedhetetlen a betegség súlyos növényegészségügyi és gazdasági kockázatának ismerete, valamint a védekezéshez szükséges teendők elvégzése.

Hogyan védekezhetnek a gazdák?

Mivel a betegség ellen jelenleg nincs közvetlen növényvédő szer, a szőlő védelmét a terjesztő rovarok elleni, időben elvégzett kezelésekkel és szigorú prevencióval lehet biztosítani:

• Minősített szaporítóanyag: A megelőzés alapja, hogy kizárólag hatóság által ellenőrzött, minőségtanúsított szaporítóanyagot szabad vásárolni és ültetni.
• Időzített permetezés: A kabócák elleni kezelések időpontja térségenként eltérhet, ezért a permetezést mindig a helyi hatósági felhívás alapján kell elvégezni.
• Gazdanövények irtása: A fertőzés terjedése a kabócák alternatív gazdanövényeinek visszaszorításával is csökkenthető.
• Folyamatos tájékozódás: A Nébih weboldalán vármegyénként, naprakészen követhetők a kötelező védekezési felhívások, határidők, az engedélyezett növényvédő szerek listája és a szakmai anyagok.