A szélsőséges időjárás mellett az aranyszínű sárgaság is folyamatos fenyegetést jelent.
Az aranyszínű sárgaság okozója a szőlő egyik legveszélyesebb károsítója, törvénymódosítással segítenék a védekezést.
Már mind a 22 hazai borvidéken igazoltan jelen van a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó kórokozó.
Gyógymód nincs a szőlő aranyszínű sárgaságára, de a terjedése megfékezhető a szakértők szerint.
Pluszjogokat kapnak a hegybírók a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége miatt Magyarországon.
Így védekezhetnek a gazdák a magyar borvidékeken súlyos pusztítást okozó kártevők ellen.
A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége.
Megkezdődött az szőlő aranyszínű sárgasága betegség felismerése szempontjából legfontosabb időszak.
A szőlő aranyszínű sárgasága betegség szinte az összes népszerű hazai szőlőfajtát fenyegeti.
A Nébih új, interaktív térkép funkcióval bővítette a szőlő aranyszínű sárgaság betegség (FD) elleni eszköztárát.
A hazai borászatok 2025-ös pénzügyi beszámolóiból kiderül, hogy a szektor soha nem látott kihívásokkal küzd.
A Nébih oldalán követhető mikor kell az egyes vármegyékben védekezni az amerikai szőlőkabóca ellen.
Kulcsfontosságú időszak következik az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésben itthon.
Hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a számtalan kórokozót és kártevőt, amelyek komoly kockázatot jelentenek a növényekre.
Az afrikai sertéspestis az ázsiai exportpiacok elvesztése miatt komoly gazdasági károkat okoz a magyar agráriumnak.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Újabb rovarölő szerek kaptak engedélyt az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésben.
Az elmúlt időszakban jelentősen felgyorsult a szőlő aranyszínű sárgaság nevű betegségének terjedése, ami komoly kihívás elé állítja a szőlőtermesztőket.
Egy friss kísérlet szerint a szőlőkabóca visszaszorításának egyik kulcsa lehet a helyes metszési gyakorlat.
Új tematikus aloldalt indított a Nébih a szőlő aranyszínű sárgaság betegség megfékezése érdekében.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
