A hazai szőlőgazdákat idén kivételesen sok csapás érte, ami az egész ágazat jövőjét meghatározza. Frittmann János borász, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke szerint az egyre súlyosabb vízhiány és a tavaszi fagykárok mellett a szőlő aranyszínű sárgasága okozza a legnagyobb fejtörést. A betegség hátteréről dr. Bogya Sándor, a Nébih növényegészségügyi osztályvezetője elmondta, hogy a fertőzést az amerikai szőlőkabóca terjeszti, és mivel a megbetegedett tőkéket lehetetlen meggyógyítani, a terjedés megfékezése és a tünetek korai felismerése kritikus feladat. Bár a növényekre nézve pusztító a kór, a fertőzött tőkéről származó szőlő vagy bor a fogyasztókra semmilyen egészségügyi veszélyt nem jelent.

A drasztikusan visszaesett termésmennyiség a kiemelt borvidékeket, köztük Tokajt is súlyosan érinti. A megcsappant hozamok és a nehezebb védekezés miatt a szektorban elkerülhetetlen az áremelkedés, sőt a piacon bizonyos borfajtákból akár hiány is kialakulhat.

Az agrárium nehézségei azonban nemcsak a borászokat, hanem más hagyományos mesterségeket űző kistermelőket is érintenek, akiknek a hagyományok őrzése mellett a gazdasági realitásokkal is szembe kell nézniük. Erre jelent jó példát a zalai Aszalka családi vállalkozás, ahol a mai napig egy több mint negyvenéves, fatüzeléses aszalóban dolgozzák fel a gyümölcsöt. A különleges eljárással készülő töltött aszalt szilva előállítása komoly költségekkel és fejlesztési kényszerrel jár, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy a nehézségek ellenére is meg lehet élni a minőségi, hagyományos módszereken alapuló élelmiszer-készítésből.