A nemrég lezajlott kormányváltást követően az állami bormarketing az Agrárminisztériumhoz és az Agrármarketing Centrumhoz került. Rókusfalvy Pál, aki az elmúlt négy évben kormánybiztosként irányította a területet, a 2022 és 2026 közötti időszakot értékelve kiemelte, hogy olyan hosszú távú, több kormányzati cikluson átívelő stratégiát dolgoztak ki, amely stabil alapot jelenthet az ágazatnak. Hivatali ideje alatt a folyóborok exportarányát 70-ről 60 százalékra sikerült leszorítani, miközben a minőségi, palackos borok kivitele folyamatosan növekedett. Bár a borfogyasztás globálisan és hazánkban is csökkenő tendenciát mutat, az export szerkezetének javulása részben ellensúlyozza ezt a visszaesést. 

A marketingeredményekkel szemben a szőlőtermesztés idei helyzete már kevésbé ad okot az örömre. A 2026-os évet a tavaszi fagyok és a súlyos aszály is nehezítette. A korai érés miatt a szőlő nem tudta kitölteni a biológiai érési idejét, így a bogyók aprók és kevésbé lédúsak maradtak, a szüretet pedig a megszokottnál hamarabb kellett elindítani. Bár a 2025-ös egy kedvezőbb évjárat volt, a mostani szüret során a tavalyihoz képest legalább 30 százalékkal kevesebb mustot tudtak kinyerni a gazdák, még akkor is, ha a fürtszám esetenként megegyezett a korábbival. A probléma az ország mind a 22 borvidékét érinti, de az alföldi és az etyeki termelők különösen nehéz helyzetbe kerültek, hiszen volt olyan ültetvény, ahol a termés fele odaveszett.

A szélsőséges időjárás mellett az aranyszínű sárgaság betegsége is folyamatos fenyegetést jelent. A fertőzés ellen jelenleg nincs gyógymód, csupán a terjesztőjét, a amerikai szőlőkabócát lehet permetezéssel irtani, illetve – az olasz mintát követve – a fertőzött tőkéket kell azonnal kivágni és pótolni. Bár az átfogó, központi permetezés idén elmaradt, a gazdák gyors egyéni beavatkozása, valamint a kártevőnek kedvezőtlen, rendkívül száraz és meleg időjárás végül némileg enyhített a helyzeten.

A címlapkép csak illusztráció.