Az elmúlt két évben jelentősen nőtt az alkalmi borfogyasztók aránya a 18-40 éves korosztály körében.
A borkivitel növekedési tendenciát mutat, 2011-ben még 626 592 hektoliter volt az exportált bor mennyisége, de ez 2023-ra 1 149 403 hektoliterre nőtt.
Nem csak a fiatalok, a középkorúak életmódja sem kedvez a kulturált borfogyasztásnak.
Véleményezhető a borászati termékekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós tevékenységhez nyújtott támogatásról szóló agrárminisztériumi rendelet tervezete.
Az elsőként rozét fogyasztók nagyobb valószínűséggel válnak borfogyasztóvá, mint az elsőként fehér- vagy vörösbort fogyasztók.
6 millió eurót kap a magyar borágazat a borok hazai és nemzetközi népszerűsítésére.
Magyarország lett a díszvendége idén az egyik leghíresebb kínai gazdasági vásárnak.
A magyarországi borszakma képes lesz sikerre vinni a hazai gyártású pezsgők ügyét.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a Magyar Talajtani Társasággal együttműködve különleges programsorozatot indít.
Hszi Csin-ping korábban a tokaji borhoz hasonlította a kínai-magyar kapcsolatokat, ehhez passzolt a muzeális értékű bor.
Több mint száz nemzetközi szakembert fogad az április végén megrendezésre kerülő Hungarian Wine Summit.
Szűcs Róbert szerint elhibázott a bormarketing, még mindig kevés figyelem irányul a borvidékre.
Alig öt év alatt megháromszorozódott a pezsgőkészítő pincészetek száma Magyarországon.
Több komoly kihívással kell megküzdenie a magyar borágazatnak, kérdés, hogy sikerül-e.
Hogyan hat a klímaváltozás a Tokaji borvidékre, és annak leghíresebb borára, az aszúra?
A magyar agrárminiszter szerint tovább kell erősíteni az osztrák-magyar agrárkapcsolatokat.
Milliós tételben is lehet jó bort készíteni, a lényeg a stabilan magas minőségen van.
Gulyás Gergely úgy véli, hogy növelni kell a magyar bor nemzetközi elismertségét.
Évi 3 milliárd forint jut a jövőben a nemzeti bormarketing stratégia megvalósítására.
A marketing eszközök kibővítésére biztatta a magyar borászokat a korábbi köztársasági elnök.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.