A Harmónia Szőlőbirtok kizárólag szőlőtermesztéssel és borkészítéssel foglalkozik. A vállalkozás 2023-ban készítette el az első borát, ugyanabban az évben vásárolták meg a szőlőterületeiket is. Jelenleg hat hektár termőszőlővel rendelkeznek, amelyhez idén további öt hektár telepítése társult, így összesen 11 hektáron gazdálkodnak. A birtok a tokaji borvidéken, Rátka és Mád környékén található, a vállalkozás pedig családi keretek között működik.

A tulajdonosok Budapesten élnek, ezért a szőlőterületek művelésében külső szakemberekre és vállalkozókra támaszkodnak. A szőlészeti munkák mellett a borkészítéshez is tapasztalt szakembereket vonnak be. Fekete Gábor szerint a megfelelő szakemberek megtalálása területenként eltérő nehézséget jelent, hiszen borászt, szőlészt vagy traktorost lehet találni, a szőlőmunkások biztosítása azonban összetettebb feladat. A szőlőmunkások szervezését a birtok esetében egy külön kapcsolattartó végzi, így ennek a területnek a mindennapi munkaerőpiaci nehézségeire nincs közvetlen rálátása. A tapasztalatok alapján ugyanakkor a munkavállalók megtartása és a stabil csapat kialakítása általános problémát jelenthet az ágazatban.

Brutális aszály sújtja a hazai szőlőket: csak ez jelenthet most segítséget

A Patricius Borháznál már befejezték a száraz borokhoz szánt szőlő szüretét.

Az idei időjárás a szőlőtermesztésben is éreztette a hatását. A csapadékhiány miatt visszafogottabb volt a növekedés, de a gombás megbetegedések sem jelentkeztek olyan intenzíven, mint más körülmények között. Ez a növényállomány kezelését bizonyos szempontból egyszerűbbé tette, a szárazság másik következménye azonban a termés csökkenése volt. Fekete Gábor becslése szerint jelentős visszaesés történt, ugyanis a termés akár 30 százalékkal is elmaradhatott attól, amire egy kedvezőbb évben számítani lehetett volna.

A szőlőültetvényeket az időjárási nehézségek mellett az aranyszínű sárgaság betegsége is veszélyezteti. Fekete Gábor elmondása szerint a termelők folyamatosan figyelik a területeket, és a tokaji régióban már megjelent a fertőzés. Egyes helyeken a betegséggel érintett szőlőterületek kivágására is sor került. A Harmónia Szőlőbirtoknál egyelőre kedvezőbb a helyzet, bár az ügyvezető szerint ez később még változhat. Az Istenhegyi-dűlőben akadnak problémásabb területek, a birtok egészét tekintve azonban jelenleg nem tapasztalnak olyan helyzetet, amely miatt komolyabb aggodalomra lenne okuk. Hozzátette, hogy a fertőzés alakulását ezért továbbra is figyelemmel kell kísérniük.

A borászatok gazdasági helyzetét a terméskiesés mellett a borfogyasztás változása is befolyásolja. Fekete Gábor szerint a statisztikák összességében a fogyasztás visszaesését mutatják, a számok mögött azonban több, egymástól eltérő folyamat húzódik meg. A kisebb borászatok számára ugyanakkor nem feltétlenül a mennyiségi értékesítés jelenti az egyetlen lehetőséget, hiszen a 12 hektár körüli, de akár a 20–25 hektáros birtokok termelése is értékesíthető, ha megtalálják a megfelelő piacot és a fogyasztókhoz vezető utat. Az ügyvezető úgy látja, hogy a tokaji borvidék helyzete ebből a szempontból sajátos. A térségben nem a nagy mennyiségű tömegbor előállítása jellemző, ezért a magasabb árkategóriájú borok iránti kereslet alakulása különösen fontos. Fekete Gábor szerint a statisztikák részletesebb vizsgálata azt mutatja, hogy ezeknek a boroknak a kereslete nem csökken, és az export is növekedett, a fehérborok fogyasztása pedig kisebb mértékben esett vissza, mint a vörösboroké. Ezek a folyamatok a tokaji borászatok számára is lehetőséget jelenthetnek.

Sokan már inkább le se szüretelik a szőlőt Magyarországon

A 2026-os évben a tavaszi fagyok, az aszály és a növénybetegségek is sújtották a magyar borágazatot.

A piac ilyen irányú változása önmagában nem garantálja az értékesítést. A borászatoknak aktívan kell keresniük azokat a csatornákat, amelyeken keresztül elérhetik a vásárlókat

- fogalmazott az Agrárszektornak Fekete Gábor.

Fekete Gábor szerint ma már egy díjnyertes bor elkészítése sem feltétlenül elegendő, a termelőknek új rendezvényeket és értékesítési formákat kell találniuk, és nemcsak a borértő közönséget, hanem a szélesebb fogyasztói rétegeket is meg kell szólítaniuk. A szakember arról is beszélt, hogy a kisebb borászatok számára az értékesítésben a közvetlen fogyasztói kapcsolatoknak is szerepük lehet. Fekete Gábor szerint egyensúlyt kell találni a nagykereskedelmi értékesítés és a közvetlen eladás között. A nagykereskedőkkel való együttműködés más árszintet és kisebb profitot jelenthet a borászatnak, cserébe azonban számos értékesítési feladatot levesz a válláról.

A közvetlen értékesítés ezzel szemben több személyes jelenlétet igényel, hiszen a borászatnak rendezvényeken kell bemutatnia a termékeit, beszélgetnie kell az érdeklődőkkel, és kapcsolatot kell kialakítania a vásárlókkal. Az ügyvezető szerint a fesztiválok különösen fontosak lehetnek, hiszen nem kizárólag a hagyományos boros rendezvények kínálnak lehetőséget az új közönség elérésére. A fiatalabb korosztály megszólítása kapcsán Fekete Gábor nem tartja általános megoldásnak, hogy a borászatok könnyed, gyümölcsös borokkal próbáljanak alkalmazkodni a változó ízléshez. Az ügyvezető úgy látja, hogy a borok összetettségét, ízét és karakterét érdemes megmutatni a fogyasztóknak. A kihívást inkább az jelenti, hogy ezt az élményt a vásárlás előtt, például egy kereskedőn keresztül, nehezebb átadni. Fekete Gábor szerint a borászatok számára a jelenlegi piaci környezet nehezebb, mint korábban lehetett.

Szörnyű betegség pusztítja a magyar szőlőt: így védekezhetünk ellene

Így védekezhetnek a gazdák a magyar borvidékeken súlyos pusztítást okozó kártevők ellen.

Azt gondolom, hogy a kemény munka mellett a proaktív hozzáállás és az új utak keresése segíthet a nehézségek kezelésében.

Az ügyvezető az export jelentőségét is kiemelte. Meglátása szerint a belföldi piac szűkülése miatt a borászatok ugyanazért a keresletért versenyeznek, míg a külföldi értékesítés új lehetőségeket nyithat meg. Ehhez azonban a termelőknek külföldön is jelen kell lenniük, és aktívan kell dolgozniuk a piacok elérésén.