Az Agrárszektor körképében Balogh Lőrinc, a Hed-Land Hungária Kft. ügyvezetője, valamint Neiner János, a Kwizda Agro Hungary Kft. termékmenedzsere osztották meg a gondolataikat arról, mit érdemes tudni a szőlő növényvédelméről szüret előtt, különösen a lisztharmat és peronoszpóra elleni védekezés során. A szakemberek többek között arról is beszéltek az Agrárszektornak, hogy mikor és hogyan érdemes kijuttatni a különböző anyagokat a védekezés során, mikre kell leginkább figyelni a szőlő szüret előtti növényvédelme során, illetve elárulták azt is, milyen most a növényvédőszer-piac, szőlő esetén milyen termékeket keresnek leginkább a gazdák.
Balogh Lőrinc (Hed-Land): A következő évek egyik meghatározó iránya várhatóan a precíziós növényvédelem további térnyerése lesz.
A szüret előtti növényvédelem célja már nem elsősorban a termésmennyiség növelése, hanem a termés minőségének, valamint a lomb egészségének megőrzése. A megfelelően működő lombfelület biztosítja az optimális cukorfelhalmozást, a fenolos érést és a következő évi rügydifferenciálódást is
- mondta el az Agrárszektornak Balogh Lőrinc. Hozzátette, ebben az időszakban a permetezési stratégia kialakításánál három tényezőt kell egyszerre figyelembe venni: a fertőzési nyomást, az élelmezés-egészségügyi várakozási időt (PHI), valamint a rezisztenciamenedzsmentet.
A szőlő egyik legfontosabb betegsége, a lisztharmat esetén még a zsendülést követően is indokolt lehet a védekezés, különösen olyan évjáratokban, amikor meleg, párás időjárás uralkodik, illetve érzékeny fajtákról van szó. A lisztharmat nemcsak a bogyók minőségét ronthatja, hanem a levelek idő előtti pusztulásával a cukorfelhalmozást is visszaveti - emelte ki a szakember. Szintén meghatározó a szőlőnél, a peronoszpóra, amely ellen a lomb védelme ilyenkor gyakran fontosabb, mint maga a fürtvédelem. Egy késő nyári lombfertőzés ugyanis jelentősen csökkentheti a fotoszintetikus aktivitást, ami kedvezőtlenül hat az érésre és a következő évi tartalékképzésre.
Szüret előtt célszerű olyan készítményeket választani, amelyek rövid várakozási idővel rendelkeznek, ugyanakkor megfelelő preventív hatást biztosítanak - közölte. Nagy hangsúlyt kell helyezni a permetlé fedettségére is, hiszen a sűrű lombfalban a fürtzóna megfelelő elérése sokszor fontosabb, mint a dózis további növelése. A korszerű légzsákos vagy légfüggönyös ültetvénypermetezők alkalmazása, valamint a jól időzített zöldmunka jelentősen javítja a biológiai hatékonyságot. A szüret előtti időszakban ma már nem elegendő kizárólag a kórokozók jelenlétére reagálni. A döntéseket előrejelzésre, meteorológiai adatokra és ültetvényszintű állapotfelmérésre kell alapozni. Az integrált növényvédelem egyik legfontosabb eleme, hogy csak akkor avatkozzunk be, amikor annak valóban szakmai indokoltsága van. Balogh Lőrinc szerint legalább öt szempont kiemelten fontos:
- a fertőzési előrejelzések folyamatos követése;
- a készítmények várakozási idejének pontos betartása;
- a különböző hatásmechanizmusú fungicidek rotációja a rezisztencia
kialakulásának lassítása érdekében; - a megfelelő lombfal-kezelés és permetléfedettség biztosítása;
- valamint a felesleges kezelések elkerülése.
Hangsúlyozta, egyre nagyobb jelentőségű a digitális döntéstámogatás is. A levélnedvesség-, csapadék- és hőmérséklet-alapú modellek ma már lehetővé teszik, hogy a kezelések időzítése lényegesen pontosabb legyen, ami egyszerre javítja a hatékonyságot és csökkenti a növényvédőszer-felhasználást.
A szüret előtti növényvédelem nemcsak az adott évjárat minőségéről szól, hanem az ültetvény kondíciójának megőrzéséről is. Az egészséges lomb hosszabb ideig történő fenntartása közvetlenül hozzájárul a következő vegetációs időszak sikeréhez.
Milyen trendek jellemzik most a növényvédőszer-piacot?
A piacon jól látható trend, hogy a termelők ma már nem egyszerűen egy-egy készítményt keresnek, hanem komplett technológiai megoldásokat. A vásárlási döntéseket egyre inkább a biológiai hatékonyság, a rezisztenciakezelés, a várakozási idő és a költséghatékonyság együttesen határozza meg - tudta meg lapunk Balogh Lőrinctől. Szüret közeledtével elsősorban a rövid PHI-val rendelkező fungicidek, a korszerű kontakt és preventív készítmények, valamint az olyan megoldások iránt nő meg a kereslet, amelyek biztonságosan beilleszthetők az integrált technológiába. Emellett folyamatosan erősödik az érdeklődés a biológiai készítmények, a mikrobiológiai megoldások és a növénykondicionálók iránt is. Ezek önmagukban nem váltják ki a hagyományos fungicideket, ugyanakkor egyre fontosabb szerepet töltenek be a fenntartható növényvédelmi programokban, különösen a rezisztenciamenedzsment és a környezeti terhelés csökkentése szempontjából.
A következő évek egyik meghatározó iránya várhatóan a precíziós növényvédelem további térnyerése lesz. A szenzorokra, előrejelző modellekre, meteorológiai állomásokra és digitális döntéstámogatásra épülő technológiák lehetővé teszik, hogy a gazdálkodók kevesebb beavatkozással is magasabb biológiai biztonságot érjenek el. Ez egyszerre szolgálja a gazdaságosságot, a fenntarthatóságot és a minőségi szőlőtermesztést.
Neiner János (Kwizda): A szőlő növényvédelmi stratégiája idéntől az amerikai szőlőkabóca elleni kötelező védekezéssel egészült ki.
A peronoszpóra és a feketerothadás számára, néhány körzetet kivéve a környezeti feltételek eddig kevésbé kedveztek idén - közölte lapunkkal Neiner János. Kiemelte, a szőlő járványos gombabetegségei közül a lisztharmat okozta - és még okozza - a legtöbb fejtörést. A júniusi extrém meleg némileg lassította a fertőzés dinamikáját, főleg azokon a helyeken, ahol hetek óta még harmat sem képződik.
Azonban ahol kis mértékben is jelen van a lisztharmat a leveleken és a fürtön, ott még nem szabad hátradőlni. Akkor sem, ha a szőlő fenológiáját „meghúzta” a meleg, és a korai-középkorai fajtáknál közeleg a fiziológiai védettség időszaka a betegség ellen.
A lisztharmat ellen jelenleg még - a szezonban talán utoljára - indokolt lehet a felszívódó szerek használata a kötelező kontakt készítmény mellett. A peronoszpórára pedig réz hatóanyagú kontakt gombaölő szer (nem összetévesztendő a felszívódó réztartalmú lombtrágyákkal és növénykondicionálókkal, amelyek nem növényvédő szerek) javasolható. Nagyon fontos, hogy minden esetben ellenőrizzük a felhasznált készítmény élelmezés-egészségügyi várakozási idejét (ÉVI), főleg ha korai szőlő fajtáink is vannak - tájékoztatott a szakember.
Mi a helyzet az aranyszínű sárgasággal?
A szőlő növényvédelmi stratégiája idéntől az aranyszínű sárgaság fitoplazmát terjesztő rovarvektor, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) elleni kötelező védekezéssel egészült ki. A hatóság borvidékenként eltérő, a vektor lokális monitorozásán alapuló, kötelező védekezési felhívásokat tesz közzé, amely minden, szőlőterülettel rendelkező tulajdonosra/földhasználóra vonatkozik. A NÉBIH honlapján tematikus oldal foglalja össze a tennivalókat, a használható készítményeket és időzítési javaslatot.
Akad olyan szabadforgalmú és kis kiszerelésben kapható felszívódó hatóanyagú készítmény, amely méhekre nem jelölésköteles, vagyis nappal is permetezhető az amerikai szőlőkabóca ellen.











