Jelenleg a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma okozza a legnagyobb aggodalmat idehaza az ültetvényekben.
A dél-európai és marokkói hajtatott zöldségek szűkös kínálata továbbra is érezteti hatását.
A szőlő szüret előtti növényvédelme során az egyik legfontosabb feladat a megelőzés.
A napraforgó növényvédelmi szempontból az érzékeny kultúrák közé sorolható, ezért oda kell rá figyelni.
A következő napok időjárása kedvező lehet a szőlő rettegett betegségei, a lisztharmat és a peronoszpóra kialakulásához.
A szőlőültetvények egészsége és hozama számos tényezőtől függ, beleértve a környezeti hatásokat, valamint a kórokozók és kártevők jelenlétét.
A legjellemzőbb betegségeknek ellenálló szőlőültetvényt hoztak létre a Balaton-felvidéken.
Már elérhető az Agro Napló legújabb, áprilisi lapszáma, rengeteg fontos tudnivalóval.
A kórokozó elleni védekezés legfontosabb eleme a megelőzés, amelyet érdemes többek között az időjárási adatokra alapozni.
Az EU-ban a csökkenő hatóanyagok eredményeként egyre több növényvédő szer párhuzamos vagy származtatott engedéllyel kerül forgalmazásra.
10-15 százalékos költségnövekedést jelent a szőlészetekben az idén jól terjedő peronoszpóra és a lisztharmat elleni védekezés.
A magyar bortermelés sikere érdekében elengedhetetlen az eredményes és megfelelő növényvédelem.
A 2023-as évet nem nevezhetjük átlagosnak a szőlő növényvédelme szempontjából. Talán úgy is fogalmazhatunk, komoly kihívás volt egészséges alapanyagot előállítani a borászok számára.
A foszfonát gombaölő szerek hatásmechanizmusa régóta viták és rejtélyek forrása
Egyre több energiát kell fordítanunk az időjárási szélsőségek szoros követésén alapuló védekezésekre.
Idén körülbelül 4 héttel hamarabb indult be a szőlő rügyfakadása itthon, mint ahogy az megszokott.
Az aszálytól sújtott területeken jobb alternatívának bizonyult a napraforgó, mint a kukorica és tavaly sem hagyta cserben a termelőket.
A megfelelő napraforgóhibrid kiválasztásánál számos tényezőt kell átgondolni, hiszen a fajtaválasztás a befektetett költségek megtérüléséről, profittermelésről és a kockázatok mérsékléséről szól.
Kiváló minőségű az eddig betakarított borszőlő a villányi borvidéken, még ha a mennyiséget illetően nem is tökéletes minden.
A meleg, csapadékos időjárás miatt továbbra is a gombákra és a baktériumokra kell a leginkább figyelnünk.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
