A klímaváltozás következtében egyre nagyobb kihívást jelent a szőlőültetvények védelme a kórokozókkal és kártevőkkel szemben, amely rengeteg anyagi ráfordítást és egyszer-használatot igényel a hagyományos szőlőfajtáknál. Az új, rezisztens szőlőfajták csökkentett növényvédelem és megfelelő növény-kondicionálási technológia mellett nagy biztonsággal termelhetők, így új alternatíva született a nemzetközi szőlő és bor ágazat számára.

Ezek a fajták a genetikai nemesítés eredményeként képesek ellenállni a leggyakoribb szőlőbetegségeknek, különösen a peronoszpórának (Plasmopara viticola) és a lisztharmatnak (Erysiphe necator), amelyek a legnagyobb veszteségeket okozzák világszerte. A rezisztens fajták alkalmazása csökkenti a termesztés költségeit, miközben jelentősen mérsékeli a környezeti terhelést, hiszen kevesebb növényvédő szer kijuttatására van szükség. Mindez jól illeszkedik a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokhoz és a biotermesztés iránti, növekvő társadalmi igényekhez. A rezisztens szőlőfajták tehát nemcsak gazdasági és környezetvédelmi előnyöket hordoznak, hanem stratégiai lehetőséget is kínálnak a klímaváltozással szembeni alkalmazkodásra, ami biztosíthatja a szőlőtermesztés jövőjét.

Több mint 1600 szőlőfajtát őrzünk a kutatóintézetben és minden egyes fajtából tíz tőkét telepítünk, hogy hosszú távon vizsgálhassuk azok tulajdonságait, viselkedését a különböző környezeti tényezők hatására. Ami igazán innovatív és előremutató, hogy minden adatot digitálisan rögzítünk, ami megbízható adatbázist biztosít a kutatásokhoz, és a jövő generációi számára is elérhetővé teszi a több évtizedes megfigyeléseinket. Ezzel garantálni tudjuk a kutatás folytonosságát. Az intézet fő feladata a nemesítés, és az elmúlt negyven év során ez a tevékenység egyre inkább a rezisztens szőlőfajták irányába tolódott. Olyan szőlőfajtákat nemesítünk egy 15-20 éves folyamat részeként, amelyek ellenállnak az alapvető betegségeknek, mint a peronoszpóra és a lisztharmat. Ez kiemelt jelentőségűvé vált az Európai Unió növényvédelmi szabályozásainak szigorodása miatt is, hiszen a kémiai védekezés lehetőségei szűkülnek, miközben a termelőknek biztonságos és fenntartható megoldásokra van szükségük

- mondta Madaras Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet elnöke.

A klímaváltozás drámai módon felgyorsította azokat a folyamatokat, amelyekkel korábban, néhány éve még nem kellett számolniuk a szőlészeteknek. Hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadékkal, hosszabb aszályos időszakokkal és kiszámíthatatlan, szélsőséges időjárási körülményekkel kell megküzdeni, és ezek a kihívások komoly hatással vannak a szőlőfajtákra is. A szakember szerint ezért különösen fontos, hogy területi adottságok szerint ajánljanak olyan fajtákat a szőlészeteknek, amelyek jobban bírják például az aszályt vagy a vízstresszt. A kutatóintézet egy mintakertben csemege- és borszőlőfajtákat is nevelnek, ahol különböző vízellátási körülmények között tudják vizsgálni a fajták reakcióit. Gyakorlati tanácsokkal is ellátják a termelőket és támogatják őket a fajtaválasztásban a klímaváltozás jelentette kihívások közepette.

A Varga Pincészettel közösen, sikeresen valósítottunk meg egy piacvezérelt kutatás-fejlesztést, amely során olyan szőlőfajtákat nemesítettünk, amelyek ellenállnak a legjellemzőbb gombabetegségeknek, és amelyekből magas hozzáadott értékkel rendelkező borászati termékeket tudtunk létrehozni. A Varga Pincészet úttörő szerepet játszott ebben a munkában, hiszen a Balaton közvetlen közelében gazdálkodnak, ami érzékeny, kiemelt vízbázis védelme alatt álló terület, és kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a tevékenységük ne veszélyeztesse a tó ökológiai egyensúlyát. A közös munkánk egyik legnagyobb eredménye, hogy a rezisztens pécsi szőlőfajtáknak köszönhetően a hagyományos nyolc permetezés helyett a növényvédelmi beavatkozás mindössze kétszer szükséges, ami pedig a környezetvédelem, de az ökológiai lábnyom csökkentése szempontjából is kiemelkedően fontos lépés

- mutatott rá az elnök, aki szerint az új bortermékek magas hozzáadott értéket képviselnek, és jelentős presztízst hozhatnak a magyar borászat számára.

A pécsi kutatóintézet által nemesített Jázmin szőlőfajta kiemelkedő eredményeket ért el. A szakemberek szerint illatos, játékos borokat ad, ami méltó utódja lehet az Irsai Olivérnek.

Ráadásul korai érésű fajta, ami azt is lehetővé teszi, hogy a szüret időpontjai ne csússzanak össze más fajtákkal, így a borászok gyorsabban tudják piacra vinni a termékeiket. A piaci trendek szintén ezt erősítik, hiszen jelenleg nagy kereslet van a könnyű, illatos fehérborokra; a Jázmin tehát nemcsak agronómiai, hanem kereskedelmi szempontból is ígéretes fajta.

A fajták mellett a hozzájuk kapcsolódó termesztéstechnológiát és borászati eljárásokat is fejlesztjük, hogy prémium minőségű borokat állíthassunk elő. Három szőlőfajta, a Jázmin, a Pinot Regina, Merlin kutatási eredményére alapozott termesztéstechnológiáját és borászati eljárást már kidolgoztuk, és ezeket hamarosan elérhetővé tesszük a szakma számára. Ez segítséget nyújt a gazdáknak a kívánt borstílus és borkategória megvalósításában, de a közepes és nagyüzemi szőlészetek, borászatok számára is iránymutatást adhat a kiválasztott borstílushoz vezető kulcsfontosságú lépésekről

- emelte ki Madaras Zoltán, kiemelve, hogy a közös projekt eredményeként több új borterméket fejlesztettek, amelyek magas hozzáadott értéket képviselnek. Ezek az innovatív szőlőfajtákból készült borok ráadásul hazai és nemzetközi szinten is figyelemre méltó fejlesztések. Az új borok között szerepelt:

• az Irsai Olivér - Jázmin házasítás,
• a Jázmin önálló fehérbor,
• a Pinot Regina - Pinot noir rozé,
• a Pinot Regina rozé,
• valamint a Merlin - Merlot vörösbor.

A nemzetközi borpiac is egyre nyitottabb az ilyen innovatív fajták felé, különösen mivel sok új rezisztens szőlőfajta kiváló borászati tulajdonságokkal bír, és alkalmas minőségi borok készítésére. A projekt a kiöregedő ültetvények helyére egy piaci alapú, a fenntartható fejlődést előtérbe helyező fajtaszerkezet kialakítását segítette elő. Mindez jó példa arra, hogy gazdaságosan, jó minőségű szőlőt lehet hazánkban termeszteni. És ezek a technológiák bármely hazai és külföldi területre adaptálhatók.

A klímaválság hatása már most is komoly kihívások elé állítja a hazai szőlészeteket. A szélsőséges időjárási viszonyok, az aszályok, a hirtelen érkező csapadék és a növekvő hőmérséklet mind olyan tényezők, amelyekre a hagyományos szőlőfajták nehezen reagálnak. Ezért látjuk egyre fontosabbnak a rezisztens szőlőfajták szerepét, amelyek nemcsak a betegségeknek állnak ellen, hanem jobban alkalmazkodnak a megváltozott környezeti feltételekhez is.

Amikor új telepítésben gondolkodik, akkor nem csak egy új nemesített szőlőfajtát ajánlanak neki a Kutatóintézet szakemberei hanem komplex vizsgálatok után - melyben kitérünk a talatípusra, a környezeti, éghajlati adottságokra - , ajánlunk alany és nemes kombinációkat. Nem minden szőlőfajta viselkedik ugyanúgy a különböző termőhelyeken, ezért kulcsfontosságú, hogy pontos, kutatásokon alapuló ajánlásokat tudjunk adni a gazdálkodóknak. Ennek érdekében döntöttünk úgy, hogy bővítjük a kutatóintézet portfólióját, és oltványelőállítással is foglalkozunk. Így a borászatokat teljes vertikumban tudjuk kiszolgálni: szaktanácsadással és előminősítéssel, de közös kutatásokkal is támogatjuk őket, a telepítéstől a bor előállításáig

- emelte ki a szakember. De vajon melyik térségek lesznek a nyertesei és vesztesei a változásoknak? Úgy tűnik, ez rövid távon nem a szőlőfajtákon vagy a klímán, hanem a globális gazdasági helyzeten fog múlni. Az amerikai vámintézkedések következtében például a spanyol, portugál és olasz borok nehezebben jutnak be az amerikai piacra, így várhatóan ezek a tételek fogják elárasztani a kelet-európai piacokat, ami csökkentheti a keresletet a hazai bor iránt, különösen a közép- és alsó kategóriákban.

Egyre inkább elfogadott tény, hogy a rezisztens szőlőfajták jelentik a jövőt. A szakember szerint a megváltozott viszonyokhoz csak azok tudnak majd sikeresen alkalmazkodni, akik innovatívan gondolkodnak, felkészültek és korszerű technológiai eszközökkel rendelkeznek. A rentábilis működés csak így lesz biztosítható, ráadásul a növényvédő szerek ára is folyamatosan emelkedik, ami tovább növeli a termelési költségeket. Eközben a szakemberhiány szintén egyre nagyobb gondot jelent. Egy borász ma már nagyobb területet kénytelen egyedül kezelni, mint korábban, és ebben is hatalmas segítséget jelent, ha a szőlőfajták kevesebb beavatkozást igényelnek. Így több ideje marad arra, hogy mindenhová odaérjen, és fenntartható módon tudja védeni az ültetvényeket.