1740 óta örökítik meg a szőlőhajtásokat Kőszegen

1740 óta örökítik meg a szőlőhajtásokat Kőszegen

A történelmi hagyományokban egyébként is bővelkedő Kőszegen csaknem három évszázados tradíció kapcsolódik a szőlőtermeléshez és borászathoz: a dunántúli kisvárosban 1740 óta minden évben ezen a napon a friss szőlőhajtásokról kis festményeket készítenek a híres Szőlő Jövésnek Könyvébe. A kezdetek óta egyetlen évet sem hagytak ki a helyiek, még a háborús időkből is vannak bejegyzések, így a könyv jóval több, mint lokális érdekesség. A páratlan kódex agrártörténeti és muzeológiai értékén túl a klímaváltozás egyedülálló dokumentuma is egyben.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Több évszázados borászati múlt

A Soproni borvidékhez tartozó Kőszegen és környékén évszázadok óta kiemelkedő szerepe van a szőlő- és bortermelésnek. A város birtokában 1755-ben már 45 hold szőlő volt, a régi időkben pedig a város fő bevételi forrását a borkereskedelem jelentette. Mint a város múzeumának ismertetője emlékeztet: 1279-ben Kőszegi Iván és Miklós grófok birtokaik megosztásakor már a szőlőkről és pincékről is rendelkeztek. Az Anjouk idején Pozsony és Sopron mellett Kőszeg a legjelentősebb borkereskedő, borexportáló városok közé tartozott. Károly Róbert 1348-ban engedélyezte, hogy a kőszegiek saját boruk mellett a rohonci és csepregi borokat is szállíthassák a délnémet területekre.

284 éves dokumentum

A kőszegi „szőlőjövés” rítusa valószínűleg egy középkori jogszokásból alakulhatott ki. Sárkányölő Szent György napja a XVIII-XIX. századig országszerte a közigazgatási év kezdetének számított, a Kárpát-medence szőlőtermő vidékein a hegyközségek is ezen a napon tartották a második törvénynapjukat – áll a Kőszegi Városi Múzeum honlapján.

A hagyományt annyira komolyan vették a kőszegiek, hogy 1740 óta egyetlen évben sem maradt el a bejegyzés, még a világháborúk idején sem – igaz, néha csak egy-egy sor került be a meghatározott napon a könyvbe – mondta el az Agrárszektornak Pócza István Zoltán, a kapcsolódó programokat szervező Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház igazgatója.

A tavaszról árulkodik, nem az évjáratról

A bejegyzések annak ellenére születtek, hogy már évszázadokkal ezelőtt felismerték a kőszegiek, hogy a tavaszi hajtásokból csak kevéssé lehet következtetni a későbbi termésmennyiségekre és még kevésbé az évjáratra. 1792-ben például a következő mondatot jegyezték be a könyvbe:

Jövés csak csekély volt, de mégis jó és középszerű termés volt.

1745-ben különösen fejlett, a szokásosnál előrehaladottabb, szebb hajtást ábrázoltak a könyvben, de ez sem utalt a későbbi minőségre. Mint fogalmaztak:

Ezen esztendőben tűrhető bort adott az Isten, de in qualitate az 1744-es esztendőbeli terméshez hasonló nem volt.

A könyvben csak 1930-tól kezdve kezdték tudatosan jelölni a hajtások pontos származási helyét, amely azért is fontos, mert a mintavétel helye sokat számít: az egyes dűlők között néha jelentős mikroklimatikus eltérések vannak. Ez a jelenség számos borvidéken megfigyelhető, az egyes dűlők fekvése, de még a talaj kisebb eltérései is kihatnak a szőlő állapotára és természetesen a bor terroir-jellegére is.

A festmények mellett az adott évjáratról is bejegyeztek néhány sort minden évbenA festmények mellett az adott évjáratról is bejegyeztek néhány sort minden évben

A legtöbbször a Meszesvölgy (Kalchgraben), a Királyvölgy (König), a Kapaszkodó (Steiger), a Rómaidomb (Römer), az Alsófigyelő (Wachtelsack), a Lócserélő (Roßtauscher), a Hidegvölgy (Eisgrubel) és a Hosszúlövészárok (Langer Schützen-graben) fordul elő a följegyzésekben.

A klímaváltozás is nyomonkövethető benne

Mivel a bejegyzések gyakorlata nem csupán helyi érdekesség, hanem az így létrejött könyv jelentős klimatológiai forrásként is szolgál, nem véletlen, hogy ilyen irányú vizsgálatra is sor került már. A Conegliano-i Egyetem és a Dél-Oregoni Egyetem kutatói Dr. Bariska István kőszegi főlevéltáros, Németh János rajztanár-bejegyző, Kiss Zoltán földrajz tanár-meteorológus, Szövényi Ernő borászati szakértő, Szövényi Viktória tolmács, valamint olasz részről Prof. Dr. Antonio Calo, az Olasz Borakadémia elnöke, Dr. Diego Tomasi a szőlészeti kutatás vezetője, a Conegliano Egyetem tanára végeztek kutatást a könyv alapján. Nemrégiben zajlott le a városban a 14. Szőlő és Klíma Konferencia is – tette hozzá Pócza István Zoltán, aki elmondta azt is:

A mai bejegyzéshez több program is kapcsolódik Kőszegen. A programsorozat már április 18-án kezdetét vette és 27-ig tart, de a fő attrakció természetesen a Szent György napján végrehajtott bejegyzés.

Fotók: Jurisics-vár Művelődési Központ és Várszínház

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?