Megőrülnek külföldön a magyar borokért: kapkodnak értük ebben az országban

Megőrülnek külföldön a magyar borokért: kapkodnak értük ebben az országban

agrarszektor.hu
Ősszel mindig előtérbe kerül a borfogyasztás, ami egyrészt a szüret, másrészt az őszi ünnepek, a számos erre a tematikára épülő fesztiválnak is köszönhető. A magyar borfogyasztás és borkészítés évszázados hagyományokra nyúlik vissza, egyike legősibb mezőgazdasági ágazatainknak. És bár az utóbbi 3-5 évben egyre inkább fellendülőben a magyar borok exportja, a hazai fogyasztásban jelentős visszaesés volt megfigyelhető ugyanezen időszakban.

Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét Four Points by Sheraton

Március 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport kecskeméti Agrárium 2024 Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb szakma eseménynek számít a tavaszi agrárrendezvények sorában.

Előad többek között Andréka Tamás, Bene Zoltán, Éder Tamás, Győrffy Balázs és Herczegh András is!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

A hazai borkészítés és borfogyasztás a kora középkor évszázadaira nyúlik vissza. A jó minőségű ital gyorsan segített fellendíteni az egyes városok kereskedelmét, hamarosan az egyik legfontosabb árucikke lett a magyar gazdáknak. Emellett a bor nagyon hamar része lett a táplálkozási szokásoknak is. Könnyedebb, kisebb alkoholtartalmú fajtáit előszeretettel hígították vízzel és fogyasztották naponta többször is eleink - olvasható az Oeconomus oldalán. A török hódoltság koráig sikerült bővíteni a hazai borászati ágazatot, az idegen betörések azonban itt is komoly károkat okoztak. Megváltoztak a termelési szerepek is: míg korábban a Szerémség töltött be hangsúlyos részt az aszúbortermelésben, annak 1523-as elfoglalását követően, Tokaj lett az aszú központja.

Egészen 1867-ig kellett várnia az ágazatnak arra, hogy ismét fejlődhessen, ekkorra datálható a komolyabb szakmai, szabályozási és kereskedelmi változások kialakítása is. Sikerült új piacokat megnyitni a magyar borok előtt, viszont a siker nem tartott sokáig. Az 1870-es évek elejétől a magyar és az európai szőlőültetvényeket is egy új, addig nem ismert kártevő betegség kezdte pusztítani. Az amerikai eredetű filoxériavész a XX. század elejére komoly károkat okozott a Kárpát-medence bortermelésében. A megoldás Teleki Zsigmond nevéhez köthető, aki amerikai gyökérre oltott nemes európai vesszők elterjedésével fékezte meg a betegség terjedését.

A második világháborút követő tervgazdálkodásos rendszer ismét nehezítette az ágazat fejlődését, fejlesztését. Az 1948-tól meghirdetett gazdasági programok elsődleges céljai a mennyiség minél nagyobb mértékű növelése volt, figyelmen kívül hagyva sok esetben a minőségi romlást, valamint az átgondolatlan telepítéseket. A rendszerváltás, valamint az ezt röviddel követő európai uniós csatlakozás újabb szabályozásokkal és folyamatos fejlesztésekkel próbálta javítani a hazai gazdák helyzetét. A legutóbbi, 2011. évi magyar szabályozás szerint már minőség és eredetvédelem szerint is megkülönböztethetőek a hazai borok, mindez pedig elősegíti mind a belső, mind a külső piacokra jutás lehetőségét is.

Hol vannak a szőlőültetvények Magyarországon?

Magyarországon ma három olyan terület van, amelyek a hazai szőlőterületek jelentős részét biztosítják. Bács-Kiskun, Heves, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyék 2022-ben a teljes hazai szőlőterületek több mint 50%-át tették ki. A betakarított mennyiség ugyancsak ezekről a területekről kerül ki legmagasabb értékben. Egyedül Bács-Kiskun vármegyében a 2022-es év során annyi szőlőt takarítottak be, mint a felsorolt három megye kivételével a teljes országban. A Bács-Kiskun területén található Kunsági borvidékünk az ország bortermelő területének közel 1/3-át teszi ki, 20,2 ezer hektár. Ezt követi az Mátrai borvidék 6,1 ezer hektárral, majd az Egri borvidék 5,6 ezer hektáros kiterjedtséggel. A híres Tokaji borvidék 5,4 ezer hektáron terül el.

A szőlő termésmennyisége az elmúlt bő egy évtized során változatos képet mutat. Az időjárási viszonyoknak erőteljesen kitett gyümölcs termesztésében 2017 és 2018 voltak az elmúlt tíz-tizenkét év legjobb évei. Ekkor több mint fél millió tonnányi szőlőt szüreteltek le itthon. A fajták szerint főként a vörösbort adó szőlőtípusok meghatározóak a szekszárdi, villányi, soproni és egri borvidékeken. A többi területen inkább a fehérborhoz szükséges világosabb szőlőfélék termesztése van túlsúlyban. A legnagyobb területeken kékfrankos (12%), bianca (9%), valamint cserszegi fűszeres (7%) fajták teremnek.

Jelentős különbség van a fehér és a vörös borok ára között

Az egyes borfajták fogyasztói átlagára is jelentősen változott az utóbbi évek során. Míg 2010-ben a fehér asztali bor 1,5-2 literes kiszerelése átlagosan 451 forintért, addig három évvel később már 690 forintért kerülhetett kosarunkba. A hasonló kiszerelésű vörös bor fogyasztói átlagára egészen 2014-ig közel azonos volt, ekkortól azonban valamivel magasabb értéket vett fel. Mára a fehér és a vörös borok átlagos fogyasztói árai között 8-10%-os, de akár ennél magasabb különbséget is tapasztalhatunk. Az elmúlt év áremelkedési hulláma nem hagyta érintetlenül a borok árait sem: 2022-ben a fehér asztali bor 1,5-2 literes kiszerelésben átlagosan 698 forintba, míg vörös társa 755 forintba került.

Külföldön is szívesen fogyasztják a magyar borokat

A magyar bor nemcsak itthon, de külföldön is méltán kedvelt ital. Viszonylag korai időktől sikerült olyan kereskedelmi kapcsolatokat kiépítenie a borászoknak, amelyek ma is meghatározzák a magyar borok exportját. A rendszerváltást követő években még jelentős, majd a 2000-es években erősen visszaeső trend jellemezte a hazai borok exportjának mértékét. Az eddigi talán egyik legrosszabb éveknek 2002 (69,7 millió USD) és 2005 (75,6 millió USD) voltak tekinthetők. Az utóbbi 3-5 év azonban ismét reményre ad okot, folyamatosan javul a mutató értéke. 2022-ben összesen 53 592 millió forintot tett ki a bor exportunk értéke, ami átszámítva közel 150 millió USD értéket képvisel. A magyar borok elsősorban az Európai Unió országaiba, Szlovákiába, Csehországba, Németországba érkeznek. Jelentős mennyiséget szállítunk az Egyesült Királyságba is, 2021-ben a teljes borexportunk 12,3%-a ide áramlott. Az Európán kívüli térség országai közül Kína és Japán vásárol nagyobb mennyiségű bort hazánktól, továbbá az USA és Kanada is előszeretettel fogyaszt magyar nedűt.

Milyen szőlőtermés várható idén?

Az idei szüret még nem ért véget, becslések azonban már készültek a várható betakarításról. Tavaly az aszályos időszak, idén pedig egyes gombák és kártevők, valamint a csapadékos időjárás nehezítette a borászok helyzetét. Ennek ellenére a gazdák egyetértenek abban, hogy jobb és több termés várható az idei betakarításkor, mint a tavaly. Változik az egyes borfajták iránit kereslet is: egyre többen választják a könnyedebb fehérborokat, pezsgőket, ez pedig magával hozza a vörösborok típusainak változását is ezen irányba. Érdemes egy pillantást vetni a hazai bormérlegre is, amely elénk tárja a magyar fogyasztási szokásokat. Ha csak az elmúlt 10-12 év távlatát vizsgáljuk, már akkor is láthatóvá válik, hogy erőteljesen lecsökkent mind a teljes hazai, mind az egy főre eső borfogyasztás mértéke. 2010-ben országos szinten 234,5 millió liter bort fogyasztottak el a magyarok, ez az érték 2021-re 170,5 millió literre esett vissza. Az egy főre eső értékeknél hasonló a trend.

Folyamatosan csökken a fogyasztás

A csökkenő értékek hátterében több ok is feltűnik. Ugyan a bor még mindig az egyik leggyakoribb ital, amit társaságban felbontanak, mégsem fogyasztanak belőle ennyit, mint régen. Az elmúlt évtizedekben sokkal hangsúlyosabb szerepet kaptak az egészségtudatos lépések, a mérsékelt alkoholfogyasztás, valamint az olyan italok, amelyek kevesebbet vagy egyáltalán nem tartalmaznak alkoholt. Mindezek együttesen is hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar bor fogyasztási szokásaiban ilyen jellegű csökkenés következzen be.

Szőlőtermesztésben Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Peru, Dél-Afrika és Chile járnak az élen. Ők adják a világ szőlőexportjának jelentős részét. Globális tekintetben a világ legnagyobb bor exportőre 2021-ben Franciaország (32,1%), Olaszország (20,8%) és Spanyolország (8,62%) volt. Importban élen jár az USA (17,2%), az Egyesült Királyság (12,4%), valamint Németország (8,24%).

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Egyensúly a szakértelem és a megfizethető árak között (x)

2024-től elérhető a piacon a BASF által kifejlesztett, kizárólag a KITE által forgalmazott költséghatékony gombaölőszer-kombináció, mely megbízható védelmet nyújt a legtöbb levélbetegség ellen a kalászos szegmensben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
Még early bird kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?