Hogyan juthatunk agrártámogatásokhoz 2026-ban?
A Portfolio Csoport Agrárium 2026 Konferenciája a tavasz egyik legjelentősebb agrárszakmai eseménye. Olyan évindító jellegű rendezvény, amely arra törekszik, hogy bemutassa mindazokat a lényeges szabályozási, piaci, támogatási, finanszírozási és jövedelmezőségi változásokat, amelyek meghatározzák az agrárgazdasági szereplők tevékenységeit 2026-ban.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők, ökogazdák, fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
A statisztikák szerint egyre kevesebb bort isznak a magyarok. Ez nem az árérzékenység miatt van, hanem megváltoztak a fogyasztási szokások - mondta ki Nagy István. Az agrárminiszter beszélt arról is, hogy a borfogyasztás csökkenése szinte világtendencia, és súlyosbítja a helyzetet, hogy a borfogyasztás divatja is változik.
Magyarország hírnevét a világban két típusú bor határozta meg, az egyik a tokaji aszúnk volt, a másik a nagytestű vörösborok. Ehhez képest hol tartunk? Mindenki rozéfröccsözött, aztán jött az illatos fehérborok időszaka, most pedig betörtek a gyöngyöző-, és habzóborok, eljött a kézműves pezsgők időszaka
- fogalmazott a tárcavezető.
Ám egy szőlőültetvény 50-100 évre meghatározza a bortermelést. És mit csináljon az a termelő, az a régió - Villány, Szekszárd, Eger egy része -, ahol ott vannak a kékszőlőültetvények, kiváló vörösboros vidékek? Nagy István szerint kezdeni kell valamit azzal, hogy csökken a borfogyasztás mennyisége, rendkívüli gyorsasággal divatosul a fogyasztás változása, azt sem tudják a termelők, hogy vágják ki gyorsan az ültetvényeiket, hogy Irsai Olivért telepítsenek vagy cserszegi fűszerest, amely segíti kielégíteni az illatos, könnyed borok iránti igényt - és mire ezek termőre fordulnának, valószínűleg újabb divatirányváltás lesz.
Az agrárminiszter rossz folyamatként értékelte az alkoholmentes bor divatját, amit ő maga nem is tud megérteni, és felteszi a kérdést: miért akarnak az emberek a természetes helyett mű dolgokat fogyasztani, inni?
A nehézségek közepette azonban van kiugrási lehetőség is, ami ígéretet jelenthet: Nagy István elmondása szerint a hazai termelés a mustot kevésbé preferálja, pedig a természetes szőlőlé forgalomba helyezésében lenne fogyasztói potenciál. Mint mondta,
a Fülöp-szigetek és Thaiföld is ezt szívesen venné, egy 20 fokos szőlőlé számukra nagyon fontos piac volna. Itt megint csak azzal vagyunk bajban, hogy mennyiség kellene. Kellene ugyanis hetente tízezer liternyi ilyen termék, legalább egy konténert kellene hetente megindítani, de senki sem tudja felvállalni jelenleg.
