Elindult a megsemmisítés: több ezer hektárt vizsgáltak át Magyarországon
A szakemberek azon dolgoztak, hogy gátat lehessen szabni a szőlőütetvényeket fenyegető betegség terjedésének.
A szakemberek azon dolgoztak, hogy gátat lehessen szabni a szőlőütetvényeket fenyegető betegség terjedésének.
A zsűri 10 borvidék 21 pincészetének 75 biobora közül választotta ki a legjobbakat.
A statisztikák szerint az utóbbi években jelentősen megnőtt a fogyasztói igény a csemegeszőlő iránt.
Lassan már látszik az idei szüret vége: a legtöbb fehérszőlőt már leszedték a Bujdosó borászatban is.
Világszerte egyre népszerűbb gyümölcs a csemegeszőlő, de a klímaváltozás hatásait ez sem tudja elkerülni.
A munkaerőhiány és a klímaváltozás hatásai egyre sürgetőbbé teszik a magyar szőlőtermesztésben az önjáró szőlőkombájnok terjedését.
Korán kezdődött a szüret a szekszárdi borvidéken, ahol a klímaváltozás miatt már augusztus közepén megkezdték a korai szőlőfajták betakarítását.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elsőkén igazolta a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozó jelenlétét Békés vármegyében.
A növényvédelem 2025-ben is hangsúlyos szerepet játszik a termesztés-technológiában, hiszen a jó minőségű szőlő lesz az alapanyaga a kiváló boroknak.
Pongrác, Szervác, Bonifác után Orbán napja is hideget eredményezett május utolsó vasárnapján.
A legjellemzőbb betegségeknek ellenálló szőlőültetvényt hoztak létre a Balaton-felvidéken.
Bőséges szőlőtermést jósoltak Ópusztaszeren a Szent Vince napjához kapcsolódó ünnepségen.
Az új ültetvények telepítésére 24,2 milliárd forintnyi igény érkezett be 2024 novemberéig.
Komoly problémák vannak jelenleg a magyar borágazatban, nagy változásokra lenne szükség.
A nyári strandszezon után sokan másfajta kikapcsolódást keresnek, és Magyarország borvidékei kiváló őszi programlehetőségeket is kínálnak.
A soproni borvidéken megjelent az aranyszínű sárgaság, ami súlyos károkat okozhat a szőlőültetvényekben.
Egyre nehezebb helyzetben vannak a magyar szőlőtermesztők, sokan már a tevékenység felhagyását fontolgatják.
Úgy minőségében, mint technológiai hátterében is megerősödött a magyar borászat.
A csemegeszőlő termesztését kevéssé befolyásolják a klímaváltozás negatív hatásai.
A világ csemegeszőlő-termelése a 2023/24-es gazdasági évre várhatóan több, mint 150 000 tonnával 28,1 millió tonnára emelkedik.

Az utóbbi évek időjárási anomáliái lassan éghajlati változás szintjére emelkednek.
Közeleg a karácsony, így egyre több háztartásban bukkanhat fel a tél egyik slágernövénye, a karácsonyi kaktusz is.
Sok olyan étel van, melyek gyártásakor vagy otthoni elkészítésekor egy ponton szükség van az állagának a sűrítése.
A hatékonyságot növelő funkciókról nem, a kényelmi opciókról viszont hajlandóak lemondani a magyar gazdák.
Magyarországon is megjelent a digitalizáció új szintje: a mesterséges intelligencia nem csak lát, hanem ért is.