Kecskedarázs

A kecskedarázs a rovarok osztályának hártyásszárnyúak rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak alrendjébe és a redősszárnyú darazsak családjába tartozó faj.

A kecskedarázs jellemzői és megjelenése

A kecskedarázs az egyik legtöbb problémát okozó darázsfajta a német darázs és a lódarázs mellett. A kecskedarázs egész Európában, valamint Ázsiában megél, a Brit-szigetektől kezdve egészen Kínáig fordul elő, illetve a mérsékelt övi területeken található meg. A királynő hossza 20 milliméter, míg a here és a dolgozó 18 milliméter. A dolgozók, a here és a királynő egyaránt fekete-sárga. A nőstények potroha nagyobb, a két pár hártyás szárny gyors repülést tesz lehetővé. A három pár ízelt láb végén karmok vannak, amelyek segítik a kapaszkodásban. Két vese alakú szeme van, mellyel jól látnak. A királynő erős állkapcsát használja, hogy fákból rostokat tépjen ki a fészeképítéshez. A kecskedarazsak párzási időszaka ősszel van és általában a föld alá épít, a papírszerű fészek sejtek rendszeréből áll. A kecskedarázs könnyen összetéveszthető a német darázzsal, hiszen nagyon hasonló a megjelenésük. A különbség viszont abban rejlik, hogy a német darázs potrohán és fején különálló fekete foltokat találhatunk a fekete sávokon kívül, míg a kecskedarazsak esetében ezek a foltok a sávokkal összefüggenek. A kecskedarázs potrohában visszahúzható fullánk lapul, amit akár több alkalommal is képes használni. Csípése eléggé fájdalmas, szúrás közben a szervezetbe juttatott mérge allergén reakciót okoz, a csípés helye feldagad és fájdalmas. A darázscsípésre érzékenyek esetében allergiás rohamot, szélsőséges esetben akár halált is okozhat. Kifejezetten agresszív fajta, és a „támadását” sem nehéz kiprovokálni.

Nagyon lényeges, hogy a fészkét véletlenül se verjük le, házilag se próbálkozzunk irtani. A kecskedarázs irtása a többi darázsirtáshoz hasonlóan permetezéssel, porozással, vagy ritkább esetekben füspatronnal történik. Ezeket a folyamatokat bízzuk mindig szakemberre! Érdekesség, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum Hártyásszárnyúak gyűjteményében az első darázs egy kecskedarázs volt, ami 1851. augusztus 15-én lett a múzeum tulajdona.