A kecskedarázs a rovarok osztályának hártyásszárnyúak rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak alrendjébe és a redősszárnyú darazsak családjába tartozó faj.
A kecskedarázs jellemzői és megjelenése
A kecskedarázs az egyik legtöbb problémát okozó darázsfajta a német darázs és a lódarázs mellett. A kecskedarázs egész Európában, valamint Ázsiában megél, a Brit-szigetektől kezdve egészen Kínáig fordul elő, illetve a mérsékelt övi területeken található meg. A királynő hossza 20 milliméter, míg a here és a dolgozó 18 milliméter. A dolgozók, a here és a királynő egyaránt fekete-sárga. A nőstények potroha nagyobb, a két pár hártyás szárny gyors repülést tesz lehetővé. A három pár ízelt láb végén karmok vannak, amelyek segítik a kapaszkodásban. Két vese alakú szeme van, mellyel jól látnak. A királynő erős állkapcsát használja, hogy fákból rostokat tépjen ki a fészeképítéshez. A kecskedarazsak párzási időszaka ősszel van és általában a föld alá épít, a papírszerű fészek sejtek rendszeréből áll. A kecskedarázs könnyen összetéveszthető a német darázzsal, hiszen nagyon hasonló a megjelenésük. A különbség viszont abban rejlik, hogy a német darázs potrohán és fején különálló fekete foltokat találhatunk a fekete sávokon kívül, míg a kecskedarazsak esetében ezek a foltok a sávokkal összefüggenek. A kecskedarázs potrohában visszahúzható fullánk lapul, amit akár több alkalommal is képes használni. Csípése eléggé fájdalmas, szúrás közben a szervezetbe juttatott mérge allergén reakciót okoz, a csípés helye feldagad és fájdalmas. A darázscsípésre érzékenyek esetében allergiás rohamot, szélsőséges esetben akár halált is okozhat. Kifejezetten agresszív fajta, és a „támadását” sem nehéz kiprovokálni.
Nagyon lényeges, hogy a fészkét véletlenül se verjük le, házilag se próbálkozzunk irtani. A kecskedarázs irtása a többi darázsirtáshoz hasonlóan permetezéssel, porozással, vagy ritkább esetekben füspatronnal történik. Ezeket a folyamatokat bízzuk mindig szakemberre! Érdekesség, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum Hártyásszárnyúak gyűjteményében az első darázs egy kecskedarázs volt, ami 1851. augusztus 15-én lett a múzeum tulajdona.
Idén egyértelműen enyhe a darázshelyzet Magyarországon, tömeges megjelenésük nem jellemző.
A madarak, valamint a darazsak hamar felfedezik az édes, lédús terméseket, és néhány nap alatt jelentős kárt okozhatnak.
Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhecskehoteleket, melyekkel a lakosság is sokat tehet a beporzó rovarok védelméért
A MATE kutatócsoportja kiemelkedő nemzetközi eredményt ért el az európai és az invazív ázsiai lódarázs viselkedési összevetésével kapcsolatban.
Szlovéniában először fedeztek fel invazív keleti lódarázsfészkeket, ami súlyos következményekkel járhat.
Több magyar kertész is megfigyelte már, hogy a poloskák petéiből apró darazsak keltek ki.
Magyar fejlesztés segíthet a palántaföldek tőzegmentesítésén és a tőzeges területek védelmén.
Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a kisebb sertéstartók, hiszen miközben a takarmány drága, a sertés élő ára sokáig alacsony szinten mozgott.
Bírják a hőséget a magyar zöldségtermelők, de a piaci kihívások egyre nagyobb terhet rónak rájuk.
A térségben egyre nehezebb olyan növényeket termeszteni, amelyek korábban megszokott részei voltak a gazdálkodásnak.
Magyarország egy újabb megyéjében azonosítottak afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznót.
